A település elődje a [[12. század|12.]] -– [[13. század]]ban már létezett és az [[1429]]-es [[husziták|huszita]] haborúban pusztult el. A mai települést [[1473]]-ban említik először. [[1554]]-ben [[I. Ferdinánd]] királytól vásártartási jogot kapott. [[1560]]-ban egy tűzvészben leégett. Ezután a holicsi uradalom része, majd [[1730]]-tól a vágsziklási jezsuitáké, később a Habsburg családé. A falu első, későgótikus temploma [[1560]]-ban épült, a [[18. század]]-ban a régi templom helyére, de arra merőlegesen új templomot építettek. Lakói földműveléssel, szövéssel, szőlőtermeléssel, favágással foglalkoztak. A községben jelentős zsidó közösség is élt, akik [[1830]]-ban zsinagógát építettek.
[[1910]]-ben 457, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Nyitra vármegye]] [[Pöstyéni járás]]ához tartozott.
