„Spira György” változatai közötti eltérés

a
'''Spira György''' ([[Budapest]], [[1925]]. [[április 4.]] – Budapest, [[2007]]. [[december 3.]]) történész, az [[1848–49-es forradalom és szabadságharc]] történetének neves kutatója.
 
== Élete és munkássága ==
Spira Zsigmond és Hamberger Ilona gyermekeként zsidó kispolgári családba született. Felesége Lengyel Márta.
 
Az [[1848–49-es forradalom és szabadságharc|1848-as márciusi forradalom]] centenáriumi megemlékezés-sorozata alapvetően meghatározta későbbi érdeklődési körét és munkásságát. Így egyetemi tanulmányait követően már [[1949]]-től az [[Magyar Tudományos Akadémia|MTA]] Történettudományi Intézetében dolgozott; egészen [[1995]]-ös nyugdíjba vonulásáig az intézmény munkatársa, majd főmunkatársa és tudományos tanácsadója volt. Ezt követően pedig nyugdíjas tanácsadóként segítette a TTI munkáját. A tudományos közéletbe történt bekapcsolódását követően az elsők között 1952-ben szerzett [[tudományos fokozat|kandidátusi]] fokozatot, majd 1981-ben akadémiai doktorátust.<ref name="Zachar">Zachar, 2008.</ref>
 
== Munkássága ==
Kutatóévei alatt elsődlegesen az 1848-49-es polgári, társadalmi átalakulást helyezte munkássága középpontjába. Ekkor a korszak történetírását nagymértékben befolyásolta a magát [[marxista|marxistának]] mondó, de valójában [[sztálinizmus|sztálinista]] dogmatika szemlélete és politikai intenciója. Míg a korábbi munkák meghatározóan a katonai-hadtörténeti események taglalásában látták a forradalom és szabadságharc bemutatásának legjobb megközelítését, addig most a gazdasági és társadalmi vonatkozások kerültek előtérbe. Ebbe a sorba illeszkedett a „Kossuth-emlékkönyv”, amelyben az egyik legterjedelmesebb tanulmányt („[[Kossuth Lajos]] forradalmi szövetsége a radikális baloldallal és a népi tömegekkel”) Spira György írta. Az új [[történetfilozófia]]i megközelítést példázza „A magyar nép története” című összegzésben általa írott fejezet is. Az előírt sablonok közé szorított történetírás szellemében [[1959]]-ben jelent meg „A magyar forradalom 1848-49-ben” címet viselő korszakos monográfiája is.<ref name="Fonagy">Fónagy, 2008.</ref> Spira mindvégig a revolúció pártján állt és a radikális forradalmi ifjak szemszögéből ítélte meg az események főszereplőit és mozgatórugóit is.
 
Kutatóévei alatt elsődlegesen az 1848-49-es polgári, társadalmi átalakulást helyezte munkássága középpontjába. Ekkor a korszak történetírását nagymértékben befolyásolta a magát [[marxistamarxizmus|marxistának]] mondó, de valójában [[sztálinizmus|sztálinista]] dogmatika szemlélete és politikai intenciója. Míg a korábbi munkák meghatározóan a katonai-hadtörténeti események taglalásában látták a forradalom és szabadságharc bemutatásának legjobb megközelítését, addig most a gazdasági és társadalmi vonatkozások kerültek előtérbe. Ebbe a sorba illeszkedett a „Kossuth-emlékkönyv”, amelyben az egyik legterjedelmesebb tanulmányt („[[Kossuth Lajos]] forradalmi szövetsége a radikális baloldallal és a népi tömegekkel”) Spira György írta. Az új [[történetfilozófia]]i megközelítést példázza „A magyar nép története” című összegzésben általa írott fejezet is. Az előírt sablonok közé szorított történetírás szellemében [[1959]]-ben jelent meg „A magyar forradalom 1848-49-ben” címet viselő korszakos monográfiája is.<ref name="Fonagy">Fónagy, 2008.</ref> Spira mindvégig a revolúció pártján állt és a radikális forradalmi ifjak szemszögéből ítélte meg az események főszereplőit és mozgatórugóit is.
{{Idézet3|''"Egyértelműen a forradalom mellett áll, persze ennek szélesebb értelmezésével, amibe valahol Széchenyi is belefér, gyilkos iróniával a forradalom akkori ellenfeleivel szemben. Az iróniát kiváltó gyűlölet valóban őszinte, de olykor talán nem a legjobb útmutató az események megítélésében. Spira György véleményét mégis tiszteletben kell tartani, mert őszinte meggyőződés és hatalmas bizonyítóanyag áll mögötte."'' | Niederhauser Emil<ref>[http://epa.oszk.hu/00700/00775/00034/1128-1136.html Niederhauser Emil recenziója, Magyar Tudomány 2001. szeptember]</ref>|}}
 
10 915

szerkesztés