„Spira György” változatai közötti eltérés

a
 
== Munkássága ==
 
Az 1940-es évekbeli fellépései számos kritikára adnak okot. Részt vett a Teleki Pál Tudományos Intézet és a Történettudományi Intézet elleni politikai támadásokban, a komoly szaktudósok által jegyzett, 1848-hoz kapcsolódó munkákat „ellenforradalmi propagandának” minősítve. Hanák Péterrel együtt feljelentette [[Benda Kálmán]]t és [[Kosáry Domokos]]t.<ref>Romsics Ignác: ''Kosáry Domokos és a Teleki Intézet, 1941–1949.'' [http://www.matud.iif.hu/2013/12/08.htm Online hozzáférés]</ref>
 
Kutatóévei alatt elsődlegesen az 1848-49-es polgári, társadalmi átalakulást helyezte munkássága középpontjába. Ekkor a korszak történetírását nagymértékben befolyásolta a magát [[marxizmus|marxistának]] mondó, de valójában [[sztálinizmus|sztálinista]] dogmatika szemlélete és politikai intenciója. Míg a korábbi munkák meghatározóan a katonai-hadtörténeti események taglalásában látták a forradalom és szabadságharc bemutatásának legjobb megközelítését, addig most a gazdasági és társadalmi vonatkozások kerültek előtérbe. Ebbe a sorba illeszkedett a „Kossuth-emlékkönyv”, amelyben az egyik legterjedelmesebb tanulmányt („[[Kossuth Lajos]] forradalmi szövetsége a radikális baloldallal és a népi tömegekkel”) Spira György írta. Az új [[történetfilozófia]]i megközelítést példázza „A magyar nép története” című összegzésben általa írott fejezet is. Az előírt sablonok közé szorított történetírás szellemében [[1959]]-ben jelent meg „A magyar forradalom 1848-49-ben” címet viselő korszakos monográfiája is.<ref name="Fonagy">Fónagy, 2008.</ref> Spira mindvégig a revolúció pártján állt és a radikális forradalmi ifjak szemszögéből ítélte meg az események főszereplőit és mozgatórugóit is.
10 915

szerkesztés