Wikipédia

„Personal Digital Assistant” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
2. sor:
[[Fájl:EO Communicator 440-880.jpg|thumb|[[EO Personal Communicator]] (440), AT&T, ős-PDA 1993-ból ]]
[[Fájl:PalmTX.jpg|thumb|Modern PDA: [[Palm TX]], 2005]]
A '''PDA''' az angol ''personal digital assistant'' rövidítése, magyarul '''digitális személyi asszisztens''', – másként '''kéziszámítógép''' vagy '''zsebszámítógép''' – egy kisméretű mobil eszköz, zsebben hordozható számítógép, főleg személyes információk tárolására és feldolgozására szolgál.
 
A PDA-kat emlegetik még ''palmtop''-ként is, ami tenyérszámítógépet jelent, és néha [[Pocket PC]] néven, azonban ez a [[Microsoft]] eszközspecifikációja [[Windows CE]] [[operációs rendszer]]t használó gépekhez (PDA-khoz).
10. sor:
A legtöbb modern PDA [[Wi-Fi]] kapcsolattal csatlakozik a belső vagy külső hálózatokhoz, [[internet]]hez. A gépek többsége [[érintőképernyő]]t használ.
 
A 'PDA' kifejezés először [[1992]]. január 7-én hangzott el a [[Las Vegas]]-i Consumer Electronics Show-n; John Sculley, az [[Apple]] akkori vezérigazgatója a show-n elhangzott megnyitóbeszédében bejelentette a Newton platformot és meghatározta a ''personal digital assistant'" eszközkategóriát. Még ugyanebben az évben elkezdődött egy Newton-alapú eszköz fejlesztése, ennek eredményeképpen végül elkészült az [[Apple MessagePad]], ami 1993 augusztusában került a piacra.<ref>{{cite web | url=http://www.gizmodo.com.au/2010/01/the-story-behind-apples-newton/ | title=The Story Behind Apple`s Newton | author=Tom Hormby | date=2010-01-20 | publisher=Gizmodo | format=html}}</ref> Az Apple MessagePad elsősége vitatható, ugyanis az EO Personal Communicator már 1993 áprilisában megjelent.<ref>http://en.wikipedia.org/wiki/EO_Personal_Communicator</ref>
és meghatározta a ''personal digital assistant'" eszközkategóriát.
Még ugyanebben az évben elkezdődött egy Newton-alapú eszköz fejlesztése,
ennek eredményeképpen végül elkészült az [[Apple MessagePad]], ami 1993 augusztusában került a
piacra.<ref>{{cite web | url=http://www.gizmodo.com.au/2010/01/the-story-behind-apples-newton/ | title=The Story Behind Apple`s Newton | author=Tom Hormby | date=2010-01-20 | publisher=Gizmodo | format=html }}
</ref> Az Apple MessagePad elsősége vitatható, ugyanis az EO Personal Communicator már 1993 áprilisában megjelent.<ref>http://en.wikipedia.org/wiki/EO_Personal_Communicator</ref>
 
[[1996]] márciusában jelentkezett a [[Palm Inc.]] az első valóban sikeres kéziszámítógép-modelljével, a Palm Pilot 1000 modellel.
Ugyanebben az évben a Nokia bemutatta az első PDA-képességekkel bíró [[mobiltelefon]]ját, a Nokia 9000 Communicator modellt<ref>{{cite web | url=http://www.nokia.com/press/press-releases/archive/archiveshowpressrelease?newsid=776253 | title=Nokia Unveils World’s First All-In-One Communicator For The Americas | date=1996-09-19 | publisher=Nokia | format=html }}</ref>, ami később a világon a legtöbb példányban eladott PDA-vá nőtte ki magát és elindította a [[smartphone]] / [[okostelefon]] termékvonalat. Manapság a PDA-k túlnyomó többsége okostelefon: évente 150 millió eladott smartphone mellett 3 millió 'közönséges' PDA-t adnak el. Tipikus okostelefonok pl. [[Research In Motion|RIM]] [[BlackBerry]], az [[Apple Inc.|Apple]] [[iPhone]], a [[Nokia Nseries|Nokia N-Series]] és a HTC.
 
== Történet ==
25 ⟶ 20 sor:
A PDA kialakulásához vezető főbb események a következők:
 
[[1982]] – Panasonic / Quasar HHC az első valódi kézi számítógép (''handheld computer''). JelelmzőiJellemzői: [[MOS 6502]] processzor, 1&nbsp;MHz órajel, 2 / 4 / 8 kB RAM, teljes QWERTY billentyűzet, BASIC nyelven programozható.<ref>http://www.old-computers.com/museum/computer.asp?st=1&c=644</ref> Hasonló gépekkel a HP is jelentkezett, ilyen volt a [[:en:HP-75|HP-75]] sorozat (48 kB ROM, 16 kB RAM)<ref>http://en.wikipedia.org/wiki/HP-75</ref>.
 
[[1983]] májusában piacra került a [[Casio PF-3000]] modell, ami már pályázhat az első PDA címére. Ez az eszköz az első volt a Casio digitális napló (''digital diary'') termékvonalában.<ref>http://world.casio.com/corporate/history/chapter03/contents09.html</ref> Ebben a kalkulátormodellben a számológép mellett volt napló, telefonkönyv, határidőnapló és jegyzettároló funkció. Az eszköznek LCD kijelzője és alap 961 byte belső memóriája volt, a memóriát 2 KB-ig lehetett bővíteni.<ref>http://ernst.mulder.com/calculators/casio-pf3000-index.html</ref>. A későbbi modellekben megjelent a japán [[kanji]] karakterek támogatása és a szinkronizálási lehetőség.
 
[[1984]]-ben került forgalomba a [[Psion]] [[Organiser I]] nevű modellje. Jellemzői: 8 bites Hitachi HD 6301X processzor, órajele 0,92&nbsp;MHz, egysoros alfanumerikus LCD kijelző, memória: 2 kB RAM, 4 kB ROM az alkalmazásoknak és 8 kB és 16 kB kapacitású külső írható memória bővítő (DATAPAK), 36 gombos billentyűzet, mérete: 14×9&nbsp;cm.<ref>http://www.bioeddie.co.uk/models/psion-organiser-1.htm</ref>
mérete: 14×9&nbsp;cm.<ref>http://www.bioeddie.co.uk/models/psion-organiser-1.htm</ref>
Bővítés nélkül számológép és óra alkalmazásokat lehetett indítani, de különböző bővítőkkel sok egyéb (pl. üzleti, tudományos, stb.) alkalmazást is lehetett rajta használni, programozható volt (POPL programnyelven), külön bővítővel képes volt soros porton kommunikálni.
 
[[1984]]-banben megjelenik a [[Psion Organiser II]]; ebben az eszközben 2-soros LCD kijelző, javított billentyűzet, nagyobb ROM és RAM van.
 
[[1987]] – [[Casio]] IF-8000, az első [[érintőképernyő]]vel rendelkező „''digitális napló''” ill. üzleti kalkulátor. Szintén rendelkezett a modern PDA-k több vonásával, így volt benne telefonkönyv, előjegyzési naptár és egyéb adattároló alkalmazások, különböző kalkulátorok
46 ⟶ 40 sor:
[[1993]]. augusztus 3-án: megjelenik az [[Apple]] [[Newton (platform)|Newton]] platform első modellje: Newton MessagePad (H1000)<ref>http://en.wikipedia.org/wiki/MessagePad#Newton_device_models</ref>. Ebben [[Newton OS]] működött ARM 610 processzor fölött, 336×240 pixeles zöld-fekete LCD érintőképernyője volt, amin virtuális QWERTY billentyűzeten vagy kézírásfelismerőn keresztül lehetett adatokat bevinni.
 
[[1993]] – [[Casio]]: [[Zoomer PDA]] (Tandy Z-PDA, Casio Z-7000)<ref>http://www.8bit-micro.com/tandy-zoomer-z-pda.htm - dátum valójában 1993</ref>.
 
[[1996]] – a Palm első PDA-i: májusban a Palm Pilot 1000 és a Pilot 5000.
 
Ez a felsorolás csak a PDA-k fejlődésének jelentősebb mérfölköveitmérföldköveit sorolta fel. A fejlődés a mai napig tart, az újabb eszközök adatai megtalálhatók pl. a [http://pdadb.net/index.php?m=pdahistory pdadb.net adatbázisában].
az újabb eszközök adatai megtalálhatók pl. a [http://pdadb.net/index.php?m=pdahistory pdadb.net adatbázisában].
 
== Jellemzők ==
77 ⟶ 70 sor:
{{bővebben|Érintőképernyő}}
[[Fájl:Touchscreen.jpg|thumb|right|200px|Érintőképernyő használata stílussal]]
Már a kezdeti PDA-k, mint pl. Apple Newton és Palm Pilot, egyik jellemzője volt az [[érintőképernyő]].
Az érintőképernyő egymagában adatmegjelenítő és adatbeviteli eszköz is, emiatt a készülékeken csak igen kevés kezelőgomb található, a leggyakrabban használt programok indítására. Az érintőképernyős PDA-k, a Windows Mobile eszközöket is beleértve, általában rendelkeznek [[stílus]]sal, ami alatt itt írópálcikát kell érteni.
kezelőgomb található, a leggyakrabban használt programok indítására. Az érintőképernyős PDA-k, a Windows Mobile eszközöket is beleértve, általában rendelkeznek [[stílus]]sal, ami alatt itt írópálcikát kell érteni.
[[Fájl:Styluses.JPG|thumb|right|200px|Stílusok]]
A '''stílus''' általában a készülék oldalán kialakított nyílásába rejthető tollszerű eszköz, a képernyőn való kijelölésre és írásra szolgál, és úgy van kialakítva, hogy ne karcolja össze a képernyő felületét.
86 ⟶ 78 sor:
* külső billentyűzeten, amely USB-n, infravörös porton vagy [[Bluetooth]] adapteren kapcsolódik a géphez,
* kézírásfelismerő szoftver segítségével: ebben az esetben szavakat és betűket írnak a képernyőre és azt a szoftver alakítja át karakterekké és illeszti be az éppen aktív beviteli mezőbe. A kézírásfelismerés pontossága a fejlesztések ellenére még nem tökéletes.
* egyszerűsített karakterfelismerő használatával (ilyen pl. a Palm Graffiti nevű szoftvere): a betűk egyszerűsített formáihoz egy előre meghatározott, könnyen megjegyezhető vonalkészlet tartozik; karakterek beviteléhez a felhasználónak a megfelelő ábrát kell berajzolni egy elkülönített beviteli mezőbe, amit a szoftver felismer.
 
Fejlett PDA-kon, mint pl. Blackberry v. Palm Treo, teljes billentyűzet és görgetőkerék (...gömb) található a szövegbevitel és a navigáció céljaira, az érintőképernyős beviteli módok mellett. Léteznek még összehajtható billentyűzetek, amelyek vezetékkel vagy anélkül csatlakoztathatóak az eszközökhöz; ezek normál gépírást tesznek lehetővé.
95 ⟶ 87 sor:
 
==== Memória ====
A PDA-kban alapvetően kétfajta memória található: [[ROM]] és [[RAM]].
 
A ROM az operációs rendszert tartalmazza. Ennek az előnye az, hogy az operációs rendszer fájljai nem törlődnek, még akkor sem, ha teljesen megszűnik az áramellátás, valamint az, hogy az operációs rendszert nem kell installálni.
A ROM általában nem írható, de erre a feladatra igen hamar [[flash memória|flash memóriát]] kezdtek használni a gyártók.
Ez lehetővé tette az operációs rendszer újabb változatainak, frissítéseinek telepítését, akár a felhasználó által.
A flash memória kihasználatlan részét egyes operációs rendszerek a felhasználó rendelkezésére bocsátják, az ott tárolt adatok nem törlődnek tápfeszültség kikapcsolása vagy reset után.
 
A PDA-k a RAM memóriát két célra használják. Az egyik az '''adattárolás''', azaz fájlok v. adatbázisok folyamatos tárolása (nem úgy, mint pl. az asztali vagy laptop gépeken, ahol ezeket az adatokat a winchesteren lévő fájlrendszerben tárolják). A RAM-ban lévő adatok elveszhetnek pl. reset vagy az akkumulátor teljes lemerülése esetén. A ROM másik funkciója a '''programmemória''': a programok a RAM-ba töltődnek és a programfuttatás során a processzor erről a területről olvas ill. oda ír. Mindkét feladat a RAM-ot használja, így az operációs rendszer feladata a RAM felosztása a két funkció között. A felosztás lehet automatikus, de néha a felhasználó is beállíthatja (ilyen pl. a Windows Mobile 2003 memóriakezelése)<ref>http://www.pocketpcfaq.com/faqs/5.0/memory_management.htm</ref>.▼
A PDA-k a RAM memóriát két célra használják. Az egyik az '''adattárolás''', azaz fájlok v. adatbázisok folyamatos tárolása
▲(nem úgy, mint pl. az asztali vagy laptop gépeken, ahol ezeket az adatokat a winchesteren lévő fájlrendszerben tárolják). A RAM-ban lévő adatok elveszhetnek pl. reset vagy az akkumulátor teljes lemerülése esetén. A ROM másik funkciója a '''programmemória''': a programok a RAM-ba töltődnek és a programfuttatás során a processzor erről a területről olvas ill. oda ír. Mindkét feladat a RAM-ot használja, így az operációs rendszer feladata a RAM felosztása a két funkció között. A felosztás lehet automatikus, de néha a felhasználó is beállíthatja (ilyen pl. a Windows Mobile 2003 memóriakezelése)<ref>http://www.pocketpcfaq.com/faqs/5.0/memory_management.htm</ref>.
 
A beépített memória mérete rohamosan növekszik, erre néhány példa:
* [[1994]], Apple MessagePad: 4MB ROM, 640kB RAM;
* [[2002]], Palm m515: 16 MB RAM + 4 MB flash ROM;
* [[2008]], HP iPaq 214: 128 MB RAM (SDRAM) és 256 MB flash ROM;
* [[2008]], Apple iPod Touch: 8, 16, 32 vagy 64 GB.
 
==== Memóriabővítés ====
144 ⟶ 135 sor:
| [[Symbian OS]] || || Symbian Foundation<br />(korábban Symbian Ltd.) || 46% || 39%
|-valign="top" style="text-align: left;"
| [[GNU/Linux]]<br /> változatok || ACCESS Linux,<br /> Familiar,<br /> Ångström distribution,<br /> LiMo, Maemo,<br /> Openmoko, stb... || sokan mások || 1,5% || 5,4%
|- style="text-align: left"
| [[iPhone OS]] || '''OS X''' vagy '''OS X iPhone''' || [[Apple Inc.]] || 18% || 13,7%
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Personal_Digital_Assistant”