Wikipédia

„Mauksch–Hintz-ház” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
államosítás és kivándorlás
provisor
4. sor:
A ház [[klasszicista]] homlokzata az [[1820-as évek]]ből származik; a földszint és a pince azonban a [[reneszánsz]] korra utal. Az egykori iroda helyiségében található 1752-ből származó magyar nyelvű freskó a gyószertár történetét vázolja. A freskót 1898-ban [[Koleszár András]] restaurálta.<ref>Újra nyitották a Gyógyszerészeti Múzeumot, ''Romániai Magyar Szó'', 2002. május 24.[http://www.hhrf.org/rmsz/02maj/02052414.htm]</ref>
 
A város tulajdonában álló ''Szent György'' gyógyszertárat [[1573]]-ban alapították és 1735-ig az egyedüli volt Kolozsváron. A város eredetileg [[provizor]]okkal''provisorok''kal<ref>A provisort a városi tanács nevezte ki, a városi tanács pénztárából kapta a fizetését, a gyógyszertár felszerelésére fordított kiadásokat és a gyógyszerek beszerzését is a város vállalta.</ref> működtette, csak [[1727]]-ben került magánkézbe. Első tulajdonosa Schwartz Sándor, majd 1752-től Mauksch Tóbiás volt. [[1851]]-ben öröklés útján került a [[Hintz család]] tulajdonába, ezutám kapta a patika a ''Szent György'' nevet. Az épületet a városi tanács bizottsága [[1902]]-ben országos vagy városi védelem alá helyezendő műemléknek minősítette<ref>Hazai krónika, Művészet, 1902/4. szám[http://www.mke.hu/lyka/01/muveszet_01_hazai04.htm]</ref>Az épület sarkánál az árkádos gyalogátjáró 1960-ban épült<ref>Gaal György:Kolozsvár kétezer esztendeje dátumokban, in: Dáné Tibor Kálmán et. al. szerk., ''Kolozsvár 1000 éve (A 2000. október 13–14-én rendezett konferencia előadásai)'', Erdélyi Múzeum-Egyesület, Magyar Közművelődési Egyesület, Kolozsvár, 2001, ISBN 9738231140, [http://mek.oszk.hu/02600/02659/ digitális változata]</ref>
 
A gyógyszertárat 1948-ban államosították és bezárták. A Hintz család leszármazottai az 1970–1980-as években kivándoroltak a [[Német Szövetségi Köztársaság]]ba.<ref>Asztalos Lajos: Kolozsvár helynevei, [[Szabadság (napilap)|Szabadság]], 2004. szeptember 18.[http://www.hhrf.org/szabadsag/archivum/2004/09/4sep-18.htm]</ref>
10. sor:
Az épületben jelenleg Gyógyszerésztörténeti Múzeum működik, amely több mint 3000 kiállítási tárgyat őriz: edények, prések, mozsarak, mérlegek, laboratóriumi műszerek, gyógyszertári bútorok, gyógyszerek, vények, középkori gyógyszertári pecsétek. A múzeum létesítését [[Orient Gyula]] kezdeményezte a századfordulón. [[2000]]-ben a múzeum csőtörés miatt beázott, ezért két évig zárva tartott.
 
==HivatkozásJegyzetek==
<references/>
 
==Források és irodalom==
* Balogh Ferenc: A kolozsvári Fő tér újkori arculatának kialakulása, in: Dáné Tibor Kálmán et. al. szerk., ''Kolozsvár 1000 éve (A 2000. október 13–14-én rendezett konferencia előadásai)'', Erdélyi Múzeum-Egyesület, Magyar Közművelődési Egyesület, Kolozsvár, 2001, ISBN 9738231140, [http://mek.oszk.hu/02600/02659/
* Pataki Jenő: Kolozsvár legrégebbi gyógyszertára, Orvosi Szemle 1936/6. szám [http://www.neumann-haz.hu/muvek/tudomanytortenet/3_Orvostudomany_tortenete/Erdelyi_orvoslas/pataki_specializalodas.pdf PDF-formátumban a Neumann-ház honlapján]
* Péter H. Mária: Az erdélyi gyógyszerészet magyar vonatkozásai, Az [[Erdélyi Múzeum-Egyesület]] kiadása, Kolozsvár, 2002, ISBN 973-8231-18-3[http://vmek.oszk.hu/02700/02752/02752.pdf]
* Hintz Éva – Zalai Károly: Az erdélyi Hintz gyógyszerész család történetéből, Gyógyszerészet, 2002. 46. évf. 3. sz.
 
==Külső hivatkozások==
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Mauksch–Hintz-ház”