|
== Története ==
Dióspatonyt először ''"Gyospothon"„Gyospothon”'' néven említik [[1397]]-ben. [[1524]]-ben [[II. Lajos magyar király|II. Lajos]] adózási rendelete a Gellei Székhez tartozó falvak közé sorolja ''"Dios„Dios Pathon"Pathon”''-t is. Míg [[1535]]-ben még csak 10 lakost írnak fel, addig az [[1574]]. évi Urbárium már 24 családfőt néven nevez. A falunak ebben az időben már 16 jobbágy-, 4 zsellér- és 2 nemesi portája van. A [[16. század]] végére már több család is nemesi címet nyer , s [[1599]]-ben a falu határának jelentős része Pálffyéka Pálffyak tulajdonába kerül. Az [[1646]]. évi Urbárium szerint a faluban 22 lakott és 11 üres porta található, valamint Dióspatonyban 17 gazda tulajdonában lévő háziállatok közül 55 ökör, 44 ló és 51 tehén volt. 1672-ben felszámolták a szentmihályfai református anyaegyházat, melynek következtében Pálffy Miklós főispán engedélyt ad a diósiaknak, hogy saját lelkészt tarthassanak. [[1674]]-től azonban a faluban már sem tanító, sem pap működését nem engedélyezik. A mihályfai templom [[1690]]-től ismét református lett, és ekkor újra maga köré gyűjti a patonyi hívőket is. A templom életében [[1706]]. [[február 5.|február 5]]-én]] újabb változás következett be, amikor kálvinista lett, majd [[1729]]. [[június 18.|június 18]]-án]] lesz ismét katolikus templommá. A Thököly-féle szabadságharc valamint a [[pestis]] során elpusztul Hegy- vagy Homokospatony és Felszerpatony, az életben maradt lakosainak egy része pedig Dióspatonyba költözik, melynekamelynek [[1712]]-ben 15 volt a lakott portáinakportái száma , zsellértelkeié pedig 4. A falut [[1742]]-ben [[Bél Mátyás]] ''"Diós„Diós-Patony"Patony”'' néven említi. Egy [[1758]]-ban kelt Urbálisurbális összeírás szerint a falu 24 jobbágyi vagy kisnemesi földdel, valamint 46 ökörrel és 13 lóval rendelkezett.
[[Vályi András]] [[1799]]-ben kelt jellemzése alapján a község egy: ''"Magyar„Magyar falu Poson Vármegyében, földes ura G. Pálffy Uraság, lakosai katolikusok ésreformátusokés reformátusok, fekszik Sz.Mihályfához nem messze, határja két nyomásbéli, tiszta rozsot, leginkább kukoritzát középszerűen terem, legelője, réttye, erdője van, piatza Somorján, határját a [[Duna]] vize mossa, szigettye is van."”'' <ref>{{Vályi}}</ref>
[[1828]]-ban már a falunak 56 háza, és 401 lakosa van . Diós- és Förgepatonyt [[1850]] körül egyesítik, amikor nevüket is összevonják. Diósförgepatonyban [[1866]]-ban megnyílik az első református népiskola, majd [[1870]]-ben fölépül a falu református temploma is. Dióspatony ekkor már anyaegyház lesz, első lelkésze Csiba Mihály.
[[1895]]. augusztusában megindul a vasúti forgalom a [[Pozsony]]-[[Dunaszerdahely]] szakaszon, majdamajd a következő év novemberében , a Szerdahely-[[Komárom (Szlovákia)|Komárom]] szakaszon is, ekkor Dióspatony "megálló„megálló rakodóhely"rakodóhely” lesz.
== Nevezetességek ==
|
