„Szénbányászat” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Hidaspal (vitalap | szerkesztései)
Hidaspal (vitalap | szerkesztései)
Eredete és története - áthozva a „Bányászat#A szénbányászat” cikkből, de ott is meghagyva. Itt bővítendő, ez ott jelezve.
2. sor:
 
A '''szénbányászat''' a föld alatt található [[szén]]nek, mint [[Ásvány (anyag)|ásványnak]] a felszínre hozatala, [[bányászat]]a.
 
== Az ásványi szén eredete ==
 
A [[szénbányászat]]ot iparszerűen [[Anglia|Angliában]] kezdték meg a [[13. század]]ban, de a szenet és a tőzeget esetenként már korábban is használták. [[Kína|Kínában]] már 3000 évvel ezelőtt használtak és termeltek szénféleségeket. A [[Római Birodalom]] fémöntői és kovácsai is ismerték és használták a kőszenet, de az [[arabok|arab]] világ korai, jó minőségű acéljainak előállításához is kellett a szén.
[[Fájl:Külszini lignitbánya Visontán.IMG 0379.jpg|300px|bélyegkép|balra|külszíni [[lignit]]bánya [[Visonta|Visontán]]]]
 
A [[kőszén]] növényi eredetű, szilárd, éghető üledékes kőzet. Ahogy szénül, a [[tőzeg]] [[barnakőszén]]né (ennek kevésbé szénült változata a [[lignit]]), [[feketekőszén]]né, majd [[antracit]]tá alakul; a [[grafit]] már a [[Metamorfózis (kőzettan)|metamorfózis]] terméke. A kőszéntelepek olyan dús növényzetű üledékgyűjtő medencékben képződtek, ahol a szerves anyagot vastag üledéktakaró temette maga alá: a szénülés feltétele az így kialakuló nagy [[nyomás]] és [[hőmérséklet]]. Az első kőszéntelepek a növényvilág szárazföldi térhódítása után keletkeztek.
 
A legidősebb ismert előfordulás [[Finnország]]ban a ''sungit''nak nevezett algakőszén, aminek széntartalma 95% felett van. Ezt időben a [[kuznyeck]]i és [[Medve-tó (Kanada)]] menti [[Devon (időszak)|devon]] korú előfordulások követik. A [[karbon]]kori telepcsoportok az [[Amerikai Egyesült Államok|Egyesült Államokban]], az [[Appalache-hegység]]ben nagy területen, [[Anglia|Angliában]], [[Belgium]]ban, a [[Ruhr-vidék]]en, a [[Saar-vidék]]en, [[Szilézia|Sziléziában]], a Donyeck-medencében, ahol a nagy mélységben gazdag antracit telepek is vannak, a [[moszkva]]i medencében, az [[Urál (hegység)|Ural]]-hegységben, [[Szibéria|Szibériában]]. [[Kazahsztán]]ban, [[India|Indiában]], [[Kína|Kínában]], [[Ausztrália (ország)|Ausztráliában]], [[Dél-afrikai Köztársaság|Dél-Afrikában]], [[Japán]]ban és [[Indonézia|Indonéziában]] jelentősek. Nagy részüket már nem művelik, mert túl mélyen vannak. A kitermelt mennyiség nagy részét a jól gépesíthető, termelékeny [[Külfejtés|külszíni fejtésekben]] bányásszák, így például Ausztráliából [[Európa]] kikötőibe is szállítanak feketekőszenet.
 
A legtöbb barnakőszén az [[eocén]] és a [[miocén]] földtani korban keletkezett. Hatalmas, több tízezer négyzetkilométer területű előfordulások vannak az Egyesült Államok közép-nyugati területein. Közép-[[Németország]]ban a [[Salde]] és [[Mulde]] közötti medence mintegy 2000 km²-es. Az alsó [[Rajna]]vidéki előfordulás [[Bonn]] és [[Köln]] között 45 kilométer hosszú és 4–5 kilométer széles; ezt jelenleg nem művelik. A volt NDK területén ma is bányásznak fiatalabb barnakőszeneket külszíni fejtésekben. [[Románia|Romániában]] a [[Zsil]]-völgyi előfordulás [[oligocén]] korú, de jó minőségű ''szurokkőszén'', több százmillió tonna készlettel. A magyarországi előfordulásokról lásd: [[Szénbányászat Magyarországon]].
 
== Története ==
 
A [[szénbányászat]]ot iparszerűen [[Anglia|Angliában]] kezdték meg a [[13. század]]ban, de a szenet és a tőzeget esetenként már korábban is használták. [[Kína|Kínában]] már 3000 évvel ezelőtt használtak és termeltek szénféleségeket. A [[Római Birodalom]] fémöntői és kovácsai is ismerték és használták a kőszenet, de az [[arabok|arab]] világ korai, jó minőségű acéljainak előállításához is kellett a szén.
[[Fájl:Külszini lignitbánya Visontán.IMG 0379.jpg|300px|bélyegkép|balra|külszíni [[lignit]]bánya [[Visonta|Visontán]]]]
 
== Bányászati módok ==