„Dorog szénbányászata” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a két külön kifejezés
Hidaspal (vitalap | szerkesztései)
11. sor:
[[Fájl:Esztergom - Lencsehegy vízaknája.jpg|bélyegkép|240 px|[[Esztergomi emléktáblák listája|Emléktábla]] Lencsehegy vízaknájának helyén, Esztergomban, a Méhes-völgyben]]
 
A szénbányászatról[[szénbányászat]]ról szóló első szerződést [[1781]]. január 27-én kötötte Rückschuss Antal [[Ruhr-vidék]]i bányász a csolnoki bíróval, Krempf Józseffel. Az első bánya [[Miklósberek]]en nyílt meg, majd 1795-ben [[Annavölgy]]ön is megindult a bányászat. A szénmedence következő írásos emléke [[1810]]-ből származik. Ennek előzménye Kovács Pál [[esztergom]]i főszolgabíró jelentése a [[Helytartótanács]]nak, miszerint a fával való takarékosság érdekében a katonai épületeket át kell állítani széntüzelésre, bár sem a katonaság, sem az uraság nem kezdett újabb ásatásokat. A legnagyobb felvásárló ebben az időben már a [[Komárom (Szlovákia)|komárom]]i katonaság volt, viszont néhány év múlva már [[Buda (történelmi település)|Buda]] és [[Pest (történelmi település)|Pest]] is jelentős felvásárló lett. Még az 1810-es években Weissenberger Gáspár budai téglagyáros végzett kutatásokat, és nyitotta meg a mogyorósi bányákat. A közvetlenül a [[Duna]] mellett található telepekről könnyen lehetett szállítani a szenet az akkoriban kibontakozó dunai gőzhajózásnak köszönhetően, és a gőzhajókat is jelentős mértékben mogyorósi szénnel üzemeltették. Az [[1830]]-as években már a medence termelésének 85%-át a mogyorósi bányák adták. Ez az évtized [[Tokod]] történetében is jelentős; Brunner Antal és Staffenberg Ignác nyit bányát a mai [[Tokodaltáró]] területén.
 
==1843–1894==