„Osztrák–magyar csapatok Palesztinában” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→Története: jav. |
|||
15. sor:
A háború kitörése előtt a német csapatokat azonban már nem fogadták kitörő lelkesedéssel a török ellenzéki polgárok, több ízben fejezték ki nemtetszésüket az Enver-kormányzat „semlegességi” külpolitikájával szemben is.<ref>A semlegességet még 1914. nyár elején is deklarálta a kormányzat.</ref> Mindezektől függetlenül Törökország 1914. október végén, német nyomásra, támadásokat intézett a Fekete-tengeri Odessza és Szevasztopol orosz kikötők ellen, ezzel belépett a központi hatalmak oldalán a háborúba. Válaszul november 1-jén Oroszország hadat üzent, majd szövetségesei egy héten belül viszonozták a lépését. A háború kiszélesedett. A török ellenzéki lakosság drasztikusabb lépésekre szánta el magát: német katonákra lőttek, diplomatákat, katonai képviselőket támadtak meg, robbantottak fel. November 11-én napvilágot látott, hogy az [[Egyesülés és Haladás Bizottsága|Egyesülés és Haladás Bizottságának]] tagjai ellen merényleteket szerveztek, több vezetőt Konstantinápolyban lelőttek. Egy nappal később német katonai kontingensre támadtak [[Drinápoly]]ban. Tizenharmadikán bombát robbantottak Enver pasa palotájánál, öt német katona halálát okozva, de a pasa megmenekült. November közepétől rendszeresek voltak a németekkel szembeni polgári atrocitások.<ref>A német katonai misszió egyik magas rangú tagja, a szultán tanácsadója, [[Colmar von der Goltz]] is feltehetően mérgezésben vesztette életét 1916-ban. A [http://en.wikipedia.org/wiki/Dissolution_of_the_Ottoman_Empire#World_War_I.2C_1914.E2.80.931918 Dissolution of the Ottoman Empire] c. cikk merényletnek állítja be halálát, erre azonban azóta sincs bizonyíték.</ref>
Az osztrák monarchiával szemben kevesebb ellenállást tanúsítottak a törökök. A ''k. u. k. haderő'' hozzáállása kevésbé volt aggresszív, ugyanis az osztrák–magyar tisztek megpróbáltak erős kapcsolatokat kiépíteni a helyi erőkkel, amit azok polgári
[[Fájl:Map of Turkish forces at Gallipoli April 1915.png|bélyegkép|jobbra|200px|A Dardanellák védelmére rendelt török alakulatok elhelyezkedésének térképe, 1915. április]]
[[A Dardanellák ostroma]] idején, 1915. november 15-től a ''k. u. k. 24 cm Mörserbatterie Nr. 9 („cs. és kir. 9. 24 cm-es mozsárosztály”)'' volt az első kitelepített alakulat, melyet az [[Anafarta magaslatok]] frontszakszain vetettek be a Gallipoli-félszigeten. Négy héttel később a ''k. u. k. 15 cm Haubitzbatterie Nr. 36 („cs. és kir. 36. 15 cm-es tarackosztály”)'' is kitelepült, ugyanabba a frontszakaszba. A Szuvla-öböl és az ANZAC-medence<ref>Az ANZAC az [[ausztrál–új-zélandi hadtest]] rövidítése.</ref> tűz alatt tartása volt a feladatuk, amely területek a magaslatoktól 8-10 km-re nyugatra terület el, jó kilövési pozíciókkal.
| |||