„Vita:Az agykapacitás 10 százalékának mítosza” változatai közötti eltérés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →Agyrém |
→Az agy 10%-a vagy az agykapacitás 10%-a: (új szakasz) |
||
10. sor:
Végezetül: nagyon is valóságos tény, hogy a neuronok kapcsolódásainak száma messze meghaladja a szükségletet. Ha nem így lenne, nem tudnánk tanulni, vagy a tanulást egy adott tudásszint elérésekor abba kéne hagyni, mert több nem férne a fejünkbe. Az agynak '''rendelkeznie kell''' fölös kapacitással. Marhaság az az érv, hogy ilyen feleslegek evolúciós úton nem is alakulhatnak ki: a preadaptív változások pont ilyeneket (is) csinálnak. LA[[kép:dis LA ék.jpg|25px]]<sup>[[Szerkesztővita:Laszlovszky András|pankuš→]]</sup> 2011. december 17., 22:14 (CET)
== Az agy 10%-a vagy az agykapacitás 10%-a ==
A cím nagyon nem jó, mert nagyon nem mindegy, hogy az agyunk 10%-áról beszélünk, ahogy azt az eredeti angol cikk is teszi vagy az agykapacitásunk 10%-áról.
Az előbbi ugye azt mondja, hogy 10-ból 1 agysejtünket használjuk, míg az utóbbi azt, hogy 10-ból 10-et de "nem teljes fordulatszámon". Ez utóbbiról viszont nem volt még vizsgálat. Azt tudjuk vizsgálni, hogy az agyunk mely területeit használjuk (pl. MRI-vel), de azt nem, hogy tud-e többet. Klasszikus példa, egy forma 1-es autóval is lehet 20-szal tötymörögni, de lehet 280-nal száguldozni is. Tegyük fel, hogy az emberi agy 100-al megy jelenlegi ismereteink szerint. A második eset szerint azt feltételeznénk, hogy mehetne ezerrel is, csak a gázra kellene lépni. Hogy ez így van-e az egy jó kérdés. Ahogy az sem tudjuk, hogy ez a 100 a végsebesség, mert egy trabiban ülünk vagy még csak nem is kényelmes utazósebesség, mert tud az agyunk többet is.
A lényeg, a cím ('''Az agykapacitás 10 százalékának mítosza''') félrevezető és semmi köze az eredeti angol cikkhez.
Üdv: [[Szerkesztő:Penzes.tamas|Tamaas]] <sup>[[Szerkesztővita:Penzes.tamas|vita]]</sup> 2014. augusztus 4., 20:49 (CEST)
| |||