„Tavaszi offenzíva (első világháború)” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nem ez a száznapos offenzíva, hanem az antanti ezt követően
navigsablon be
26. sor:
|veszteségek2=688 341 fő<ref>Churchill, "The World Crisis, Vol. 2". German casualties from "Reichsarchiv 1918"</ref>
}}
{{Tavaszi offenzíva (első világháború)}}
 
{{Hadjárat
|cím =Tavaszi offenzíva
|szöveg =[[Michael-hadművelet]] {{·}} [[Lys-völgyi csata]]{{·}} [[Harmadik aisne-i csata]] {{·}} [[Belleau Wood-i csata]] {{·}} [[Montdidier-Noyon-i csata]] {{·}} [[Második marne-i csata]]
}}
Az 1918 márciusában indított '''tavaszi offenzíva''' vagy '''Kaiserschlacht''' ("a császár csatája", ismert még ''Ludendorff-offenzíva'' néven is a német vezérkari főnök után) német támadássorozat volt a [[nyugati front (első világháború)|nyugati fronton]] az [[első világháború|I. világháború]] alatt. A eredeti tervek szerint a támadássorozat négy hadműveletből állt, ezeknek a németek fedőneveket adtak: ''Michael'', ''Georgette'', ''Blücher-Yorck'' és ''Gneisenau''. Az ötödik támadás [[II. marne-i csata]] néven híresült el. A támadássorozat révén, amely meglepetésként érte a szövetségeseket, a németek mélyen benyomultak a szövetséges vonalak mögé és 1914 óta a legnagyobb területi nyereségeket vívták ki. A német hadvezetés ugyanis ráébredt, hogy a háborút azelőtt kell megnyernie, mielőtt az [[Amerikai Egyesült Államok|Egyesült Államok]] tevőlegesen részt tud venni a nyugati front hadműveleteiben. A támadás megindításának másik oka az volt, hogy a [[Breszt-litovszki béke]] eredményeként 50 német hadosztályt tudtak kivonni a [[keleti front (első világháború)|keleti frontról]] és azokat átcsoportosították a nyugati frontra.