„Pákh Albert” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló
aNincs szerkesztési összefoglaló
15. sor:
1847-től haláláig egy rosszul gyógyított betegség sújtotta. A [[Bécs]] melletti Laab-féle vízgyógyintézetbe ment 1847 júliusában és ott töltötte [[1848]]–[[1849|49-et]] is. Egészsége nem állt helyre, [[1850]] augusztusában visszatért és kedvét vesztette az írói pálya iránt.
 
Szerkesztő lett, hogy mégis szolgáljon nemzetének. Azon évben az ''Újabbkori Ismerettár''nak szerkesztését vállalta el, a cikkek nagy részét is ő írta 1855-ig. Ugyanebben az időben a pesti nemzeti kaszinó könyvtárosa is volt. [[1853]] januárjától júniusáig szerkesztette [[Gyulai Pál (irodalomtörténész)|Gyulai Pállal]] együtt a Szépirodalmi Lapokat. Olyan lapot tervezett, amelynek közvetítenie kellett az író és a nemzet között és elősegítenie egy erős magyar művelt olvasóközönség kialakulását. [[1854]]-ben megalapította a ''Vasárnapi ÚjságUjság''ot, amelyet 12 évig szerkesztett. Ő maga keveset dolgozott bele, de igen sok cikket ő öntött formába és szelleme, tapintata, tárgyilagossága s józan mértéke a lap minden során meglátszott. (A lap előfizetőinek száma 5–7 000 fő volt). Nem kevésbé fontos orgánuma volt a Vasárnapi Újság melléklete, a ''Politikai Újdonságok'', amely egy évvel később, [[1855]]-ben indult meg és a politikai ismeretek népszerűsítését tűzte ki feladatául. Ezzel a kezdeményezésével a reakció korában országos elismerésre tett szert. A [[nagykálló]]i kaszinó arany tollal tisztelte meg; több egylet és kaszinó dísztagjának választotta. [[1863]]-ban, amikor a Vasárnapi Újság 10 éves jubileumát ünnepelte, [[Tompa Mihály]] költeményben dicsőítette.
 
[[Kép:Pákh Albert sírja.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|Pákh Albert sírja [[Budapest]]en. [[Fiumei úti Nemzeti Sírkert|Kerepesi temető]]: J. 239. [[Friedrich von Schmidt|Schmindt Frigyes]] és [[Schulz Ferenc]] építészek alkotása.]]
21. sor:
1863-ban a ''Magyar Ember Könyvtára'' című sorozat négy kötetét szerkesztette július 1-jétől [[1865]]. április 3-áig. [[Greguss Ágost]] társaságában a ''Magyar Sajtó'' szerkesztését vállalta el, noha beteg volt és igen gyakran csak ágyában dolgozott. Érdemeiért a Magyar Tudományos Akadémia [[1864]]. [[Január 20.|január 20-án]], a Kisfaludy Társaság 1865-ben tagjukká választották. (A Magyar Tudományos Akadémiában: A magyar hírlapirodalomról akart székfoglalót tartani, azonban a halál megakadályozta).
 
Munkából és szenvedésből, szerkesztésből és a maga orvoslásából állt egész élete, de a humor géniusza nem hagyta el őt. Kedélye csak halála közeledtével sötétült el. Emlékbeszédet az akadémiában Gyulai Pál tartott fölötte, gyászbeszédet a sírnál Greguss Ágost. 1870-ben a Vasárnapi ÚjságUjság olvasói síremléket állítottak neki ([[Izsó Miklós (szobrász)|Izsó Miklós]] műve) a következő felirattal:
 
:''„Szenvedt s panasz helyett tréfálva vágott,
52. sor:
* 1853. Magyar dolgok külföldön, Nemzeti Színház, Krizisek, Haramják, Tamás bátyja és tárczák
 
===A Vasárnapi ÚjságbanUjságban===
* 1854. Visszapillantás az év utolsó napján, 1855–1858., Hírmondó című új néplap és a Vasárnapi ÚjságUjság, 1859–1863. 1862. 4. sz. Petőfi életrajza ügyében, 1863. 1., 2. sz. Hol és mikép terem a Vasárnapi ÚjságUjság, Beköszöntők és utószók az olvasókhoz
==Művei==