„Magyar hidegvérű” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
22. sor:
A hidegvérű ló erősen eltér melegvérű társaitól. Erősebb a csontozata, nagyobb az izomtömege, lassabb a mozgása; egészében hidegebb, hűvösebb a vérmérséklete. Hidegvérű lovak valószínűleg már a honfoglalás korában is éltek a [[Kárpát-medence|Kárpát-medencében]], de nagyobb mértékű elterjedésük az [[1880]]-as évekre tehető, s először a [[Dunántúl]]ra volt jellemző. Erre a területre a kereskedés révén kerültek a hidegvérűek [[Ausztria|Ausztriából]]. Két tájfajta alakult ki, [[Vas megye|Vas megyében]] a nagyobb termetű ''pinkafői'', [[Zala megye|Zala megyében]] a kitartóbb [[muraközi ló]] terjedt el.
A szervezett tenyésztés csak a [[1913]]-ban elején indult meg, amikor Vas megyében engedélyezték. Belga hidegvérűekkel keresztezték az állományt, így javították a küllemi hibákat.
A [[második világháború]] után az igásállomány pótlására [[Belgium]]ból és [[Franciaország]]ból hoztak [[ardenni]] méneket, amelyeket kereszteztek a legjobb típusú kancákkal. Az első törzstenyészet [[Szentegát]]on alakult meg [[1952]]-ben. A fajtakialakító keresztezés nyomán jött létre a magyar hidegvérű, amely [[1953]]-ban államilag elismert fajta lett. Mivel igás hasznosítása mindinkább háttérbe szorult, s a 80-as években a hústermelés lépett előtérbe, az állomány nagy részét keresztezték a [[percheron]] fajtával, de ez nem mindig vált a magyar hidegvérű hasznára. Ma a
A muraközi tájfajta példányait az Állattenyésztési Kutatóintézet gyűjtötte össze és tenyésztette. [[1972]]-ben elismerték hivatalos magyar fajtaként, de a 80-as évek végén tenyésztése megszűnt, és állománya beleolvadt a magyar hidegvérű állományába. 2003-ban, az Őrségi Nemzeti Parkban Kovács Zoltán vezetésével elkezdődött a muraközi ló revitalizációs program, melynek
==Tulajdonságai==
A magyar hidegvérű lovat kizárólag munkalónak tenyésztették. Így alakult ki a nagy testtömegű, de szilárd szervezetű, mozgékony, hosszabb távra is jól ügető magyar hidegvérű fajta. Jóindulatú, barátkozó természetű, tanulékony. Bottal mért marmagassága méneknél 153-165 cm, kancáknál 150-160 cm. Színe lehet pej, szürke, sárga, fekete és a deres szín különböző változatai.
==Forrás==
*Történelmi állatfajtáink enciklopédiája, szerk.: Tőzsér János, Bedő Sándor, Mezőgazda Kiadó, Budapest, 2003
==További információk==
*[http://www.archimedia.hu/content.php?content=214;set_lang=hu A fajta bemutatása]
*[http://www.mllsz.hu/hidegveru/index.html Magyar Hidegvérű Lótenyésztő Országos Egyesület]
*[http://www.katki.hu/KATKI/bal/szaktan/OGY04_32.html A 32/2004. (IV. 19.) OGY határozat]
{{Védett magyar háziállatok}}
| |||