„Esztergomi Főkáptalani Levéltár” változatai közötti eltérés

a
Rendezés a gondolatjelek körül
(alkategóriában is)
a (Rendezés a gondolatjelek körül)
==A két levéltár története==
A két levéltár alapítása a [[11. század]] elejére tehető, az érsekség alapításának idejére.
A Főkáptalan Levéltárának helye a középkorban az esztergomi várhegy volt, melyen az iratokat feltehetően több helyen – és nem csak a székesegyház sekrestyéjében - őrizték. Amikor a Szent Adalbert székesegyház valamikor [[1188]]–[[1198]] között leégett, az iratok egy része is elpusztult.
Mivel a levéltár legkorábbi eredeti oklevelei a [[12. század]] közepéről, tehát a nagy tűz előtti időből származnak, bizonyítja, hogy az iratokat nem egy, hanem több helyen őrizték. [[1304]]-ben, amikor Vencel cseh király, magyar trónkövetelő elfoglalta az esztergomi várat, a kincstárat a levéltárral együtt kifosztotta. Mielőtt a török 1543-ban elfoglalta Esztergomot, mindkét levéltárat a kincstárral és a könyvtárral együtt elköltöztették [[Nagyszombat]]ra, ahol [[Forgách Ferenc]] érsek új épületet biztosított nekik. A levéltárakat többször is rendezték: 1608-ban Forgách, [[1699]]-ben [[Kollonich Lipót]], [[1726]]-ban pedig [[Esterházy Imre]] érsek megbízásából, majd [[1765]]-ben amikor Barkóczy Ferenc érsek a székhelyet vissza kívánta helyezni Esztergomba. Ekkor kötötték be a Főkáptalani Magánlevéltár számos iratát is a könyvtár egykori kódexeinek lapjaiba. Végül [[1820]]-ban [[Rudnay Sándor]] hercegprímás az érseki székhelyet Esztergomba helyezte vissza. Megindult a különböző intézmények, így a levéltárak költöztetése is. Az iratokat ládákba helyezve [[Pozsony]]ból hajón hozták Esztergomba, ahol valószínűleg az ideiglenes prímási palotában nyertek elhelyezést.
 
116 360

szerkesztés