„Pozsonyligetfalu” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
35. sor:
A mai Pozsonyligetfalu helyén már a történelem előtti időkben dunai gázló volt. A rómaiak idején a határvédelmi rendszer a [[limes]] húzódott erre. A [[honfoglalás]] után a magyar határvédelmi rendszert őrző népek települtek itt meg. A [[Duna]] itteni két nagyobb szigetét [[1225]]-ben ''"Mogorsciget"'' (Magyarsziget) és ''"Beseneusciget"'' (Besenyősziget) néven említik. Ekkor, [[II. András magyar király|II. András]] király idejében besenyő település és urasági major volt a helyén. A [[tatárjárás]] során az ősi település valószínűleg elpusztult és a környéket németekkel telepítették be. [[1278]]-ban [[IV. László magyar király|IV. László]] oklevele egy ''"Flezyndorph"'' nevű települést említ itt. [[1493]]-ban egy új település ''"Ungerau"'' neve bukkan fel ezen a részen. A név a falu egykori magyar lakosságára utal, az elnevezés azonban már német. A név később a németek ajkán ''"Engerau"'' alakra módosult. A [[16. század]]ban nagyarányú német betelepülés kezdődött és délről a török elől menekülő horvátok is érkeztek a környező vidékre. A [[17. század]] közepén a pozsonyi uradalom része volt, urai a Pálffyak voltak. [[1672]]-ben fatelep kezdte meg itt a működést. Az [[1753]]-ban és [[1763]]-ban készült térképeken Pozsonyligetfalu területén két falu, Flocendorf és Engerau látható. A települést [[1809]]. [[június 3]] és [[július 12]] között franciák tartották megszállva. A falu a [[19. század]]ban a pozsonyiak kedvelt kirándulóhelye lett. Az Au-Kávézó [[1826]]-ban, az Aréna [[1828]]-ban nyílt meg. Nyári színház is működött itt bécsi és pesti színészekkel.
[[Vályi András]] szerint ''"ENGERAU. Német falu Poson Vármegyében, földes Ura Gróf Pálfy Uraság, lakosai katolikusok, és Augustána Vallásbéliek. 1787ben Helységbéli Káplány rendeltetett oda, fekszik Poson Városának szomszédságában, határja jó termékenységű, gyümöltsösei hasznosak, és már a’ Duna ki öntésitöl is mentek, miolta a’ nagy töltés elkészíttetett; de azelőtt a’ házakat is elhordta a’ Duna vize, mostani Temploma Augustini nevű volt Posoni Káplánnak öszve szedegetéséből építtetett Szent Jánosnak tiszteletére, lakosai fuvarozással, ’s egyébekkel is kereskednek, nevezetes javaihoz, ’s jó piatzozó helyéhez képest, első Osztálybéli."''
[[Fényes Elek]] szerint ''"Engerau, Pozson m. német falu, Pozsonnyal átellenben a Duna jobb partján, 439 kath. 129 evang. lak.; kik szép teheneket tartanak; sok gyömölcsöt, kerti veteményt, zöldséget termesztenek, s mindezekből, mind tejből, vajból Pozsonban sok pénzt bevesznek. Van itt egy vendégfogadó is, s a Duna partján egy kápolna. Egyébiránt a helység a Duna áradásától sokat szenved. 1809-ben pedig a franczia ostromlással egészen leégett. F. u. a gr. Pálffy senioratus."''<ref>{{Fényes}}</ref>
50. sor:
== A második világháború után ==
[[1945]]. április 4-én érkezett meg a [[Vörös Hadsereg]] a településre. A szlovák vizsgálók exhumálták a temető maradványait, ahol
[[1946]]. április 1-től Pozsony része lett ''Bratislava Petržalka'' néven, majd 1985-1990 között V. kerülete lett Pozsonynak.
85. sor:
== Híres emberek ==
* Itt született [[Schöne Náci]] [[1897]]. [[augusztus 11.|augusztus 11-én]].
* Itt született [[1911]]. [[szeptember 28.|szeptember 28-án]] [[Kallós Miklós Elek]] szobrászművész.
| |||