„Tósnyárasd” változatai közötti eltérés

Kijavítottam egy helyesírási hibát
(Kijavítottam egy helyesírási hibát)
Pozsony vármegye monográfiája szerint ''"Tósnyárasd, a budapest–bécsi vasútvonal mentén fekszik. Magyar kisközség, 87 házzal és 667, róm. kath. vallású lakossal. A község postája Kajal, távírója és vasúti állomása pedig Galánta. Nyárasd neve már egy 1193-iki okiratban előfordul; de nem biztos, hogy ezt a Nyárasdot kell-e értenünk. Hogy ősrégi község, azt az a körülmény bizonyítja, hogy plébániája már 1307-ben megvolt. Ma fennálló kath. templomát állítólag a XVI. században építették. Az 1553-iki összeírásban Mérey Mihálynak itt 6 portája adózik és ekkor Tót-Nyárasd néven szerepelt. 1647-ben Balássy Zsuzsanna és Baranyay Tamás bírják. 1672-ben a törökök elpusztítják és 1690-ben is lakatlan praedium. Később Éberhard tartozékaként ugyancsak e néven van említve. Idővel a Batthyányiak lettek az urai és azután az Esterházyak. 1813-ban és 1894-ben a Vág áradásai okoztak nagy kárt a községben."'' <ref>{{Borovszky}} Pozsony vármegye.</ref>
 
[[1910]]-ben 594, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Pozsony vármegye]] [[Galántai járás]]ához tartozott. A [[második világháború]] után magyar lakosságának felét áttelepítették MagyarorszégraMagyarországra, a helyükre szlovákok költöztek. Pallóc települést [[1954]]-ben csatolták a községhez, addig Taksonyhoz tartozott.<ref>{{Mátyusföld I.}}</ref> [[2001]]-ben 836 lakosából 446 magyar és 369 szlovák volt.
 
==Demográfia==
Névtelen felhasználó