„Hőmérsékleti sugárzás” változatai közötti eltérés

a
a (korr, eliras jav.)
 
== Planck hipotézise és sugárzási törvénye ==
A hőmérsékleti sugárzás problémáját [[Max Planck]] (német fizikus (1858 -19471858–1947), Nobel–díjNobel-díj: 1918) oldotta meg. Planck abból a feltevésből indult ki, hogy az oszcillátorokra növekvő frekvencia esetén nem juthat kT átlagos energia, hanem annál kisebb. Plancknak a hőmérsékleti sugárzás problémáját úgy sikerült megoldania, hogy a klasszikus fizikától merőben eltérő új hipotézissel élt: az oszcillátorok energiája nem folytonos, hanem
 
:<math>E = h \cdot \nu</math>
:<math>I'(\lambda,T) =\frac{2 hc^2}{\lambda^5}\frac{1}{ e^{\frac{hc}{\lambda kT}}-1}.</math>
 
Planck törvényéből könnyen levezethető a Wien-féle eltolódási törvény és a klasszikus StefanStefan–Boltzmann-Boltzmann törvény.
 
Kis frekvenciáknál a RayleighRayleigh–Jeans-Jeans formula adódik, magas frekvenciáknál és alacsony hőmérsékleten a Wien–féleWien-féle sugárzási törvény.
 
A Planck-féle sugárzási formula ily módon az összes sugárzáselméleti összefüggést tartalmazza és így a sugárzáselmélet központi törvényévé vált.