„Neurodiverzitás” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Fordítás sablon elhelyezése |
|||
39. sor:
Jaarsma és Welin 2011-es tanulmánya szerint „a neurodiverzitás-mozgalom az 1990-es években indult útjára autista embereket tömörítő internetes csoportokban. Ma már valamennyi neurológai rendellenességgel vagy idegrendszeri fejlődési rendellenességgel rendelkező ember polgárjogi küzdelmét ezzel a névvel illetjük.”<ref name="autismasanaturalhumanvariation"/> A neurodiverzitás elve elhatárolódik az édesanyákat hibáztató XX. századi elméletektől, például a fridzsideranya-elmélettől is.<ref name="geneticizationofautism">Bumiller, Kristen. „The Geneticization of Autism: From New Reproductive Technologies to the Conception of Genetic Normalcy.” Signs 34.4 (2009): 875-99. ''Chicago Journals''. University of Chicago Press.</ref>
A [[Biodiverzitás|biodiverzitás]] fogalma a világ természetes biológiai sokszínűségét takarja;<ref name="politicsofneurodiversity">Baker, Dana Lee (2011). ''The Politics of Neurodiversity: Why Public Policy Matters''. Lynne Rienner Publishers. [[ISBN|ISBN]] [[:en:Special:BookSources/978-1-58826-754-2|978-1-58826-754-2]].</ref> ebbe illeszkedik bele a neurodiverzitás fogalma is, amely a biológiai sokszínűség egyik komponensét képezi. A neurodiverzitás elvét kezdetben az autisztikus spektrumon<ref name="autismasanaturalhumanvariation"/> lévő emberek tették az identitásuk részévé. Őket követték azok, akiknek az eltéréseik lazán, vagy egyáltalán nem kapcsolódnak az autizmushoz: azok, akiket [[Bipoláris zavar|bipoláris zavarral]], [[Figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar|hiperaktivitással és figyelemzavarral]],<ref name="wedontneedtobecured">Woodford, Gillian. [http://www.nationalreviewofmedicine.com/issue/2006/04_30/3_patients_practice05_8.html 'We Don't Need to be Cured' Autistics Say]. ''National Review of Medicine''. Volume 3. No. 8., 2006. április 30. 2008. február 23-án jelent meg újra.</ref> [[Skizofrénia|skizofréniával]],<ref name="otherwiseminded">Morrice, Polly (2006. január 29.) „Otherwise Minded” ''The New York Times'', ''A Mind Apart: Travels in a Neurodiverse World'' című könyv kritikája</ref> [[Szkizoaffektív zavar|skizoaffektív zavarral]], szociopátiával,<ref name="sociopathy">Thomas, M. E. (2014. március 10.) [http://www.sociopathworld.com/2014/03/neurodiversity-all-inclusive.html „Neurodiversity = all inclusive?”], ''Sociopath World''. 2014. május 17-én jelent meg újra.</ref> [[cirkadián ritmus|cirkadián ritmuszavarral]], beszédfejlődési zavarokkal, mozgásfejlődési zavarokkal, [[Parkinson-kór|Parkinson-kórral]], [[Diszlexia|diszlexiával]], [[Diszkalkulia|diszkalkuliával]], [[Amnesztikus afázia|amnesztikus afáziával]], [[Obszesszív-kompulzív megbetegedés|kényszerbetegségekkel]], és [[Tourette-szindróma|Tourette-szindrómával]] diagnosztizáltak.<ref name="wedontneedtobecured"/><ref name="isourlegalhealthcareneurodiverse">Mackenzie, Robin; John Watts (2011. január 31.). „Is our legal, health care és social support infrastructure neurodiverse enough? How far are the aims of the neurodiversity movement fulfilled for those diagnosed with cognitive disability és learning disability?”. ''Tizard Learning Disability Review'' (Pier Professional) '''16''' (1): 30–37. [[:en:Digital object identifier|doi]]:[http://dx.doi.org/10.5042%2Ftldr.2011.0005 10.5042/tldr.2011.0005].
''„A neurodiverzitás, mint kifejezés, magába foglalhatná az autizmus-spektrumzavarokat, a hiperaktivitás és figyelemzavart, az obszesszív-kompulzív zavart, a beszéd -és mozgásfejlődési zavarokat, a diszlexiát és a Tourette-szindrómát is.”''</ref>
| |||