'''Abapuszta''' a [[középkor]]ban [[község]] volt, melyről egy XI. századi oklevél is megemlékezik, mely a Forgách család levéltárában található. [[1290]]-ben említik először, ekkor [[IV. László magyar király|IV. László]] király, az utód nélkül elhalt ''June fia Abád'' birtokát a [[Kállay család]] ősének számító Mihály ispán (comes) fiainak adományozta.
[[1448]]-ban a guthi Országh család volt földesura, a családnak még a [[15. század]]ban is birtokában volt a település, s [[1500]]-as évek]] közepe táján a környék legnépessebb falvai közé számították. Később egy ideig a Petneházy család tagjainak zálogbirtoka volt. A [[19. század]]ban a Finta, [[Gencsy család|Gencsy]], Guthy, Jósa és [[Jármy család|Jármy]] családok voltak birtokosai.
Az [[1900]]-as évek]] elején a [[Jármy család]] birtoka volt. Jármy Ferenc abapusztai gazdasága híres volt a környéken. A Jármy gazdasághoz tartozott Abapusztán kívül [[Eszeny]] is. A gazdaság különleges termelési ága volt itt is a dohánytermesztés, hasonlóan [[Perkedpuszta|Perkedpusztához]], valamint elsőrangú [[Magyarország|magyar]] fajú [[szarvasmarha]]tenyészete is volt. A gazdasághoz a szántóföldeken kívül - melyeken váltó, és hármasforgó művelési módban dolgoztak - [[szőlő]] (50 hold), [[gyümölcs]]ös, legelő és [[erdő]] is tartozott, valamint kúria, mely mögött terjedelmes, szépengondozott [[park]] is volt. Később Abapusztát Balkányhoz csatolták, ma pedig Balkány legnépesebb tanyája, hiszen 345-en lakják.
