„Akasi Kaikjó híd” változatai közötti eltérés

Az 1990-es évek végére a [[Honsú–Sikoku-projekt]] keretében összesen három helyen létesült közúti kapcsolat Japán két főszigete, Honsú és [[Sikoku]] között, melyek egyikének része az 1998-ban átadott Akasi Kaikjó híd.{{h|Penberthy|2009|p=79}}{{h|Parkyn|2003|p=248-251248–251}}

A híd egy [[acél|acélszerkezet]]ű [[függőhíd]], fő tartószerkezeti elemei a két oldalán végigfutó, a [[hídfő]]kben lehorgonyzott és az [[pilon (hídépítés)|acélpilonok]] tetején átvezetett [[kábel|acélkábelek]]. A kábelek átmérője 112 centiméter, mindkettő 290 darab hatszögletű előregyártott kábelnyalábot tartalmaz, melyek egyenként 127 darab {{szám|5.23|mm}} átmérőjű [[huzal|huzalszálból]] készültek. Egy-egy kábel így összesen {{szám|36830}} huzalszálból áll, gyártásukhoz összesen nagyjából {{szám|300|ezer}} kilométernyi huzalt használtak föl.{{h|Parkyn|2003|p=248-251248–251}}{{h|Medved|2001|p=114-115114–115}}

Az előzetes műszaki és gazdasági számítások során még úgy tűnt, hogy négy tartókábel felhasználására lesz szükség a hatalmas távolság áthidalásához, de végül a Japánban korábban épített kábelhidaknál felhasznált {{szám|1570|N/mm2}} szakítószilárdságú huzalok helyett egy speciális, {{szám|1765|N/mm2}} szakítószilárdságú anyagot használtak, ami lehetővé tette a kábelek számának kettőre történő csökkentését.{{h|Parkyn|2003|p=248-251248–251}}

A ''Honshu-Shikoku Bridge Authority'' elnevezésű állami vállalat [[Kasima Szatosi]] vezetésével dolgozó tervezőinek a térség rendkívüli időjárási és geológiai viszonyaira is tekintettel kellett lenniük a szerkezet méretezésekor.{{refweb |The University of Texas at Austin |Satoshi Kashima |http://www.engr.utexas.edu/alumni/distinguished-alumni/deg/2008/kashima }} A hídra ható szélteher számítása során figyelembe vett legnagyobb szélsebesség {{szám|268|km/h}} volt, a szimulációs kísérletekhez a világ legnagyobb szélcsatornáját is megépítették. A tartószerkezetnek a számítások szerint egy a hídtól {{szám|150|km}}-re kipattanó, a [[Richter-skála]] szerinti 8,5-es erősségű [[földrengés]]nek is ellen kell állnia.{{h|Penberthy|2009|p=79}}{{h|Parkyn|2003|p=248-251248–251}} A szerkezetre nézve káros rezgések és kilengések csillapítása érdekében a pilonokon több helyen 10 tonna tömegű [[fizikai inga|ingákat]] helyeztek el, melyek a szerkezettel ellentétes irányba kilengve stabilizálják a tornyokat. {{h|Wai Tak Yim|2007|p=7}}

A híd pályaszerkezete térbeli acél [[rácsos tartó]], melynek magassága {{szám|14.0|méter}}, szélessége {{szám|35.5|méter}}. A szél hatására bekövetkező túlzott mozgások ellen egy különleges függőleges stabilizátort (ún. „uszonyt”) is beépítettek a pálya középvonala alá.{{h|Parkyn|2003|p=248-251248–251}}

Az építési munkák során a [[Trópusi ciklon|tájfun]]ok, földrengések és az évi {{szám|1300|mm}}-es csapadékmennyiség mellett külön kihívást jelentett, hogy a világ egyik legforgalmasabb tengerszorosán naponta áthaladó 1400 hajó forgalmát sem lehetett akadályozni.{{h|Parkyn|2003|p=248-251248–251}}

1988 májusában a parti horgonycölöpök számára a sekély tengervízben mesterséges félszigeteket kezdtek építeni, majd 1989-ben lesüllyesztették a pilonok [[alapozás|alapzatát]] képező hatalmas [[keszon]]okat is. A pilonok építését 1992-ben kezdték el, a szárazföldön előregyártott nagyobb elemeket a helyszínen [[hegesztés (fémek)|hegesztették]] össze.{{h|Parkyn|2003|p=248-251248–251}}

A híd [[fesztávolság]]a eredetileg 1990 méter lett volna, de az [[1995]]. [[január 17.|január 17]]-i, a Richter-skála szerint 7,2-es erősségű, a városban hatalmas károkat okozó [[1995-ös kóbei földrengés|kóbei (Nagy Hansin) földrengés]] következtében a már megépült pilonok csaknem egy méterrel eltávolodtak egymástól, valamint a várostól távolabb lévő pilon és horgonycölöp a híd tengelyére merőleges irányban is elmozdult. A földrengés [[epicentrum]]a mindössze 10 kilométerre volt az épülő hídtól, azaz lényegesen közelebb, mint amit a tervezéskor számításba vettek. A károk felmérése és helyreállítása mindössze egy hónapig hátráltatta az építkezést, de a kivitelezők a későbbiekben ezt a késedelmet is behozták.{{h|Penberthy|2009|p=79}}{{h|Parkyn|2003|p=248-251248–251}}

A tartókábeleket alkotó kábelnyalábokat gyárilag állították össze, így elmaradt a szokásos helyszíni kábelfonás, ami szintén újítást jelentett. A legelső szerelőkábel (egy {{szám|10|mm}} átmérőjű, szuperkönnyű, nagy szilárdságú [[poliaramid]] kötél) kifeszítését 1993-ban [[helikopter]]rel végezték el, mivel az óriási hajóforgalom miatt nem lehetett [[kötél|drótkötelet]] átúsztatni, majd a pilonra emelni. Ezt követően készülhettek el a szerelőkábelek, melyekre közlekedőpallót építettek, majd sor kerülhetett a főkábelek csévélésére és lehorgonyzására. A hídpálya előregyártott egységeit a pilonoktól indulva [[Daru (emelőgép)|úszódaru]]kkal emelték a helyükre, folyamatosan lehetővé téve a szorosban a hajóforgalmat.{{h|Parkyn|2003|p=248-251248–251}}{{h|Medved|2001|p=114-115114–115}}

A híd forgalomnak történő átadására [[1998]]. [[április 5.|április 5]]-én került sor.{{h|Parkyn|2003|p=248-251248–251}}

A teljes építési költség {{szám|500|milliárd|jen}} (átszámítva kb. {{szám|3.6|milliárd|dollár}},{{azonos|FHA}}{{refweb |CuriosityAroused.com |The Longest Suspension Bridge in the World: Japan’s Greatest Engineering Feat? |http://www.curiosityaroused.com/technology/the-longest-suspension-bridge-in-the-world-japans-greatest-engineering-feat/ |azonos=CA }} más források szerint {{szám|4.3|milliárd|dollár}}{{azonos|RTT}}{{h|Parkyn|2003|p=248-251248–251}}) volt, amivel az ''Akasi Kaikjó híd'' a világ legdrágább hídjának számít. A hidat naponta körülbelül {{szám|23000}} autó használja, az átkelésért {{szám|2300|jen}} útdíjat kell fizetni, így éves szinten mintegy {{szám|20|milliárd|jen}} bevételhez jut az üzemeltető. A beruházási összeg 4%-ának megfelelő éves bevétel még a nulla százalék közeli japán kamatok mellett is kérdésessé teszi, hogy valaha is megtérül-e ez a hatalmas befektetés, a tényleges megtérülés meghatározásához azonban – a közvetlen bevételeken felül – számításba kellene venni az új, biztonságos összeköttetésnek a térség gazdasági növekedésére gyakorolt kedvező hatását is.{{azonos|RTT}}{{azonos|CA}}