„Harmadik lateráni zsinat” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a interwiki |
a Rendezés a gondolatjelek körül |
||
6. sor:
=== A zsinat határozatai ===
A III. lateráni zsinat mindössze két hétig tartott, ami alatt három ülésszakot tartottak. Ezek lefolyásáról szinte alig maradt fenn használható dokumentum, így a tanácskozások részleteiről, szinte semmit sem tudhatunk, csupán a „capituli”
Az első két határozat a közelmúlt [[egyházszakadás]]ára reflektált. A zsinat elsőként mondta ki, – okulva az [[1159]]-es [[konklávé]] következményeiből – hogy az érvényes pápaválasztáshoz a bíborosok szavazatának 2/3-ad része szükséges. (Ez a rendelkezés napjainkban is érvényes, azzal a módosítással, hogy 2/3+1 szavazat a minimum). A pápaválasztás megreformálása sikeres döntésnek bizonyult, mert – egy III. Sándor korabeli jelentéktelen kivételtől eltekintve ([[III. Ince pápa|III. Ince]]) – egészen [[1378]]-ig nem volt ellenpápa.
16. sor:
A katarok a 12. század közepétől széles tömegeket mozgattak meg. Eszméik, a [[keresztes hadjáratok]] kapcsán, a [[Balkán]]ról átszivárgott [[bogumil]] eretnekségben gyökereztek. [[Manicheus]] színezetű tanaik lebecsülték az anyagot, tagadták a feltámadást, megvetették a látható egyházat és annak intézményrendszerét, elvetették az esküt, a fegyverforgatást, a világi felsőbbséget stb. Fölöttébb szélsőségesek voltak és nem csak az egyháznak, hanem a világi társadalomnak is ártottak.
A katarok mellett előtérbe kerültek a [[valdensek]] is, akik a század végére szintén jelentős eretnekcsoporttá lettek. A zsinaton megjelentek – az akkor még csak kibontakozó eretnekség –
A fentiek mellett a III. Lateráni Zsinat elrendelte, hogy minden székesegyház alkalmazzon egy tanítót a szegény klerikusok oktatására; kiközösítés fejében megtiltotta, hogy bárki is fegyvert vagy felszerelési anyagot jutasson a [[szaracénok]]nak; megtiltotta, hogy zsidók vagy arabok keresztény rabszolgát tartsanak stb.
| |||