„Asztalos Miklós (író)” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a egyértelműsítés, színész, színésznő → színművész AWB
a XXXX-as évek típusú link javítása AWB
21. sor:
 
==Életpályája==
[[Jog]]i és bölcseleti tanulmányait a [[kolozsvár]]i, budapesti és a [[pécs]]i egyetemeken végezte. Bölcsészdoktorátust [[1922]]-ben szerzett Pécsett. [[1930]]-tól az [[Országos Széchényi Könyvtár]] könyvtárosa volt, majd a Miniszterelnöki Hivatal kisebbségekkel foglalkozó szakértője lett, amellett a ''Könyvtári Szemle'' című lap egyik szerkesztője is volt. [[1925]]-ben egyik alapítója, egyben elnöke lett a [[Bartha Miklós Társaság]]nak, [[Szász Béla|Szász Bélával]] közösen szerkesztette és jelentette meg a társaság évkönyvét. Vezető szerepet töltött be az Erdélyi Férfiak Egyesülete Jancsó Benedek Társasága irányításában is, [[Zakariás Gergely Sándor]]ral szerkesztette ennek kiadványsorozatát, köztük a ''Jancsó Benedek Emlékkönyv'' (Budapest, [[1932]]) című tanulmánygyűjteményt, valamint az ''A történeti Erdély'' (Budapest, [[1936]]) című összefoglalást. ''Wesselényi, az első nemzetiségpolitikus'' (Budapest, [[1927]]), ''Kossuth Lajos és az erdélyi kérdés'' (Budapest, [[1928]]), valamint ''A nemzetiségek története Magyarországon'' (Budapest, [[1934]]) című munkáiban eszmetörténeti kutatásai eredményét foglalta össze. [[Pethő Sándor]]ral közösen adta ki ''A magyar nemzet története'' ([[Szekfű Gyula]] bevezetésével, Budapest, [[1933]]) című, korában népszerű történeti áttekintését. ''Alterego'' (Budapest, [[1941]]) című történelmi tárgyú színdarabjából film is készült (''Egy éjszaka Erdélyben''). Az [[1940]]-es évek]] első felében több más önálló filmforgatókönyvet is írt. A [[második világháború]] után állásából elmozdították, osztályellenséggé nyilvánították, publikálni haláláig nem engedték. [[1951]]-ben kitelepítették Kőrösladányba, ahol később haláláig a Művelődési Házban dolgozott. Hagyatékát az Országos Széchényi Könyvtár őrzi.
 
==További művei==