„Jegyző” változatai közötti eltérés

28 bájt hozzáadva ,  13 évvel ezelőtt
a
Rendezés a gondolatjelek körül
a (Rendezés a gondolatjelek körül)
==A jegyző az önkormányzat közigazgatási-szakmai vezetője==
 
'''A jegyző szakmailag képzett, [[közigazgatás]]i gyakorlattal rendelkező [[vezető]].''' A jegyző megbízatása - ''mivel a [[funkció]] [[szakma]]i és nem [[politika]]i jellegű -'' nem igazodik az [[önkormányzat]]i [[választási ciklus]]okhoz. A jegyző ennek megfelelően nem [[választás]], hanem [[kinevezés]] útján nyeri el [[munkakör]]ét, a kinevezés [[határozatlan idő]]re szól. Tekintettel arra, hogy a jegyzői teendők kifejezetten [[igazgatásszervező]]i, [[jogalkalmazó]]i [[szakma]]i tartalmúak, a [[törvény (jogszabály)|törvény]] biztosítékot teremtett ahhoz, hogy a választott önkormányzati vezető, a [[képviselő-testület]]i tagok választási ciklusonkénti cserélődése mellett, a független szakmai [[hivatali szervezet]] és annak vezetője változatlan maradjon. [[Garanciá]]t jelent ez az időszakonkénti vezetői változások után is a [[szakapparátus]] stabilizálására, az [[igazgatási munka]] folyamatos, szakszerű ellátására. A jegyző kinevezésének jogát a képviselő-testület gyakorolja, az a képviselő-testület [[hatáskör]]éből [[át nem ruházható hatáskör]].
 
A [[köztisztviselő]]k [[jogállás]]áról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) szerint a jegyző köztisztviselő, s ebből eredően [[közszolgálati jogviszony]]ban áll. A jegyző kinevezése előtt a kisebb [[település]]eken a képviselő-testületnek döntenie kell arról, hogy az [[önkormányzat]] önálló jegyzőt kíván-e foglalkoztatni vagy [[körjegyzőség]]hez csatlakozik. Az önálló hivatal létrehozása melletti [[állásfoglalás]] egyúttal kötelezettséget is ró a képviselő-testületre, nevezetesen a jegyző kinevezésének kötelezettségét. A törvény ide vonatkozó szabálya ugyanis [[kogens]] jellegű, a jegyző kinevezését nem csupán [[jog]]ként, de [[kötelezettség]]ként is megfogalmazza. A képviselő-testület tehát nem mérlegelheti, hogy kinevez-e jegyzőt vagy sem. Ennek nem csupán elvi, de gyakorlati jelentősége is van. Az önkormányzati működésnek ugyanis előfeltétele, hogy a [[képviselő-testület]] [[hivatali szervezet]]ét is kialakítsák, és az a [[szakapparátus]] [[vezetés]]ére felkészült jegyzővel rendelkezzen.
 
===Pályázat===
A [[képviselő-testület]] -''' pályázat alapján''' - a [[jogszabály]]ban megállapított [[képesítési követelmény]]eknek megfelelő jegyzőt nevez ki. A képviselő-testület a jegyző, a főjegyző javaslatára - a jegyzőre vonatkozó szabályok szerint - [[község]]ben kinevezhet, más [[önkormányzat]]nál kinevez [[aljegyző]]t a jegyző helyettesítésére, a jegyző által meghatározott feladatok ellátására. A kinevezés [[határozatlan idő]]re szól.
 
A jegyzői állás betöltéséhez kötelező a [[pályázat]] kiírása. A [[képviselő-testület]] legkésőbb a jegyző, főjegyző közszolgálati [[jogviszony]]ának megszűnését követő harminc napon belül írja ki a pályázatot a jegyzői, főjegyzői állás betöltésére. A pályázati felhívásnak a Ktv. szabályai alapján tartalmaznia kell:
a) gondoskodik az [[önkormányzat]] működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról;
 
b) a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a [[kiadmányozás]] rendjét; gyakorolja a [[munkáltatói jogok]]at a képviselő-testület hivatalának [[köztisztviselő]]i tekintetében. A [[kinevezés]]hez, [[vezetői megbízás]]hoz, [[felmentés]]hez, a vezetői megbízás visszavonásához, jutalmazáshoz - a polgármester által meghatározott körben - a [[polgármester]] egyetértése szükséges.
 
c) döntésre előkészíti a polgármester [[hatáskör]]ébe tartozó államigazgatási ügyeket;
A ''képviselő-testület működésével''
 
kapcsolatban a jegyző feladata - a polgármester feladat-meghatározásait figyelembe véve - az ülések [[adminisztratív]] előkészítésének meg[[szervezés]]e (testületi meghívók elkészíttetése, azok időbeni kiküldése, az ülésterem előkészítése), a napirendek tartalmi és formai előkészítése, az előterjesztések eljuttatása a címzettekhez. A képviselő-testület [[döntés]]einek szakmai megalapozása a jegyző tevékenységi körének egyik legfontosabb területe. Biztosítani kell az előterjesztések igazgatási-szakmai színvonalát, a szükséges ]]információ]]k begyűjtését és feldolgozását. Különös gonddal kell előkészíteni a [[határozati javaslat]]okat, a [[rendelet]]-tervezeteket. A döntések [[törvényesség]]éért a jegyzőt önálló [[felelősség]] terheli.
 
A képviselő-testület és a bizottságok működésével kapcsolatban a jegyzőnek feladata az is, hogy figyelemmel kísérje az ülés vezetését és jelezze, ha az ülésvezetés eltér a [[Szervezeti és Működési Szabályzat]] vagy más [[jogszabály]] előírásaitól. A képviselő-testület üléséről a jegyző készíttet [[jegyzőkönyv]]et, felelősség terheli a jegyzőkönyv tartalmi [[hitelesség]]éért. A jegyzőkönyv hitelessége nem csupán a formai előírásoknak való megfelelést jelenti, hanem köteles a jegyző arra ügyelni, hogy a jegyzőkönyv tartalmilag hűen tükrözze az ülésen elhangzottakat. Ha a Szervezeti- és Működési Szabályzat a jegyzőkönyvre vonatkozóan részletesebb szabályokat is megállapít (pl. szó szerinti jegyzőkönyv, hangfelvétel készítése), ezeket is érvényesíteni kell.
 
'''A jegyzőnek alapvető feladatai vannak a képviselő-testület, a bizottságok üléseinek előkészítésével, az előterjesztések szakmai megalapozásával, az ülések lebonyolításával és a határozatok meghozatalával, a törvényesség megtartásával kapcsolatban.''' A törvény biztosítja számára a képviselő-testület és a [[bizottság]]ok [[ülésén való részvétel]] jogát. A jegyző tanácskozási joggal vehet részt ezeken az üléseken függetlenül attól, hogy az ülés nyilvános vagy kivételesen zárt. A jegyző köteles gondoskodni a bizottságok működési feltételeiről. Ennek keretében - a polgármester irányítása, a Szervezeti- és Működési Szabályzat előírásai alapján - megszervezi a bizottságok üléseinek adminisztratív kiszolgálását (meghívók, ülésterem biztosítása, jegyzőkönyvezés), segíti döntéseik szakmai előkészítését. A jegyző feladata a képviselő-testület tagjai munkájához szükséges [[operatív intézkedés]]ek szervezése. Kiemelkedően fontos a jegyző előkészítő tevékenysége a Szervezeti- és Működési Szabályzat és más [[rendelet]]ek megalkotásánál.
 
[[Hatáskör]]e a jegyzőnek, hogy '''gyakorolja a munkáltatói jogokat''' a képviselő-testület hivatalának köztisztviselői tekintetében. Ezt a jogosítványát a polgármester korlátozhatja. A törvény úgy rendelkezik, hogy a polgármester által meghatározott körben a polgármester [[egyetértés]]e szükséges egyes munkáltatói jogkörök gyakorlásához. Ezek körébe vonja a törvény a kinevezést, vezetői megbízást, felmentést, a vezetői megbízás visszavonását és a jutalmazást. A polgármester határozza meg tehát, hogy az egyetértési jogot milyen körben, kikre vonatkozóan kívánja gyakorolni. Hangsúlyozni kell, hogy a munkáltatói jog a jegyzőé, azt nem vonhatja el a polgármester, csak [[egyetértési jog]]át gyakorolhatja.
A [[község]]i [[körjegyzőség]]nél a körjegyző '''a polgármesterek egyetértésével''' nevezi ki, menti fel és jutalmazza a hivatal dolgozóit, és gyakorolja a munkáltatói jogokat. A polgármesterek megállapodhatnak az egyetértési jog gyakorlásáról.
 
A körjegyzőség alakításakor a képviselő-testületek a községek igazgatási feladatainak együttes ellátásában állapodnak meg. A körjegyzőséghez tartozó képviselő-testületek mindegyikének minősített többséggel hozott egybehangzó [[döntés]]e szükséges a körjegyző kinevezéséhez. A körjegyzőség munkájával kapcsolatos kérdésben szükség szerint a képviselő-testület együttes ülésén határoznak [Ötv. 40. § (1)]. A körjegyzőség működésének ellenőrzését, a feladatok egyeztetését az érdekelt községek polgármesterei együttesen végzik [Ötv. 40. § (6)]. Mindezek biztosítékot nyújtanak ahhoz, hogy a képviselő-testületek, a polgármesterek befolyásolják a körjegyzőség munkáját. A hivatali szervezet ütőképes vezetése azonban csak úgy lehetséges, ha azt egy személy - a körjegyző - végzi. A körjegyző van folyamatos munkakapcsolatban a hivatal dolgozóival, az egyes községek polgármestereinek már csak a [[székhely]]től való viszonylagos távolsága miatt sem lehet teljes körű ismerete a hivatal dolgozóiról. Ezért a törvény a körjegyzőségi hivatal dolgozóinak kinevezési jogát, valamint a munkáltatói jogok gyakorlását a körjegyző hatáskörébe adja. A polgármesterek egyetértésével gyakorolhatja a körjegyző akár a kinevezési, akár a munkáltatói jogait a körjegyzőségi hivatal dolgozói felett. '''Az egyetértési jog lényegileg [[vétójog]]ot jelent''', vagyis nem nevezhető ki a hivatalba az a jelölt, akinek alkalmazásával akár egyetlen - a körjegyzőségben érintett - polgármester nem ért egyet.
 
==Források==
116 360

szerkesztés