„Koszmosz–186” változatai közötti eltérés

a
infobox beszúrás, replaced: '''Koszmosz– → {{műhold infobox}}'''Koszmosz–, A {{műhold infobox}} → {{műhold infobox}}A AWB
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
a (→‎További információk: clean up, replaced: <br> → <br /> (8), *{{ → * {{ (5) AWB)
a (infobox beszúrás, replaced: '''Koszmosz– → {{műhold infobox}}'''Koszmosz–, A {{műhold infobox}} → {{műhold infobox}}A AWB)
{{műhold infobox}}
A '''Koszmosz–186''' ([[orosz nyelv|oroszul]]: ''Космос–186)'' a [[Szovjetunió|szovjet]] [[Szojuz űrhajó|7K–OK/A]] űrhajó prototípusának tesztrepülése volt.
 
==Küldetés==
Az űrállomások építésének alapvető technikai feltétele, hogy az űrrandevú (automatikus illetve kézi vezérléssel) biztonságosan megvalósulhasson. Ehhez az összekapcsolandó űreszközök keringési pályáját és sebességét (manőverezőképességét) precíz irányítással kell összehangolni. Először az űrkutatás történetében a [[Koszmosz–188]] jelzésű űrhajóval, kipróbálják a technikai módosításokon átesett [[Szojuz-program]] űrhajóinak automatikus dokkolását segítő berendezését, az összekapcsolást/szétvállást.
 
A technikai teljesítmény értékeléseként megállapítást nyert, hogy az űj eszközök beszerelése megbízhatóan segíti a világűrben történő összekapcsolódást, elősegítve az űrállomás program végrehajtását.
Központi tervező iroda CKBEM <= Центральное конструкторское бюро экспериментального машиностроения (ЦКБЕМ)> (OKB-1 <= ОКБ-1>, most OAO RKK Energiya im. SP Korolev <= ОАО РКК Энергия им. С. П. Королёва> - [[RKK Enyergija|Központi Kísérleti Gépgyártási Tervezőiroda]]). Az űrhajót kis átalakítással emberes programra, teherszállításra és mentésre (leszállásra) tervezték.
 
[[1967]]. [[október 27.|október 27-én]] a [[Bajkonuri űrrepülőtér]] indítóállomásról egy [[R–7 Szemjorka|Szojuz hordozórakéta]] (11A511) juttatta közeli [[Föld]] körüli körpályára. Az orbitális egység pályája 88.7 perces, 51.7 fokos hajlásszögű, [[ellipszis (görbe)|elliptikus pálya]] [[apszispont|perigeum]]a {{szám|172}} kilométer, az [[apszispont|apogeum]]a {{szám|212}} kilométer volt. Három napon keresztül ellenőrizték rendszerének megbízható működését. Szolgálata idején ''aktív tagként'' a megközelítést, a csatlakozást/szétválást végezte. Összesen 3 napot, 22 órát és 50 percet töltött a világűrben.
 
Az űreszköz hasznos tömege {{szám|6530}} kilogramm, energiaellátását a kémiai akkumulátorok mellett napelemszárny biztosította. Az űrhajó napelemek nélkül, kémiai akkumulátorokkal 14 napos program végrehajtására volt alkalmas. Műszerei: orientációs rendszer, automatikus mozgásirányító, összekapcsolást irányító rendszer, valamint az összekapcsoló berendezés. Hajtóművei (nagy és kis teljesítménnyel) többször újraindíthatók voltak a pályakorrekciók és a megközelítés érdekében.
 
A Koszmosz–188 indítását követő pályára álláskor {{szám|24}} kilométerre voltak egymástól, relatív sebességük {{szám|25}} méter/szekundum volt. {{szám|300}} méteres megközelítésnél a kis teljesítményű rakétafúvókák további sebességcsökkentés végeztek. Az űrhajók {{szám|0.5}}-{{szám|1}} méter/szekundum sebességgel kapcsolódtak össze. Az összekapcsolt űrrepülés {{szám|3.5}} órán át tartott, majd automatikusan elváltak. Az összekapcsolás és szétválást televízión is megfigyelték.
288 753

szerkesztés