„Cseh Királyság” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
19. sor:
== Luxemburgi-kor ==
[[I. Rudolf cseh király|Habsburg Rudolf]] és [[II. Henrik cseh király|Karintiai Henrik]] rövid uralkodása után a [[Luxemburgi-ház]] szerezte meg a cseh trónt. [[János cseh király|János]] sikeresen harcolt [[Csák Máté (trencséni tartományúr)|Csák Máté]] ellen, akitől 1215-ben visszafoglalta Morva folyó menti [[Veselí]] várát. Felvette a lengyel királyi címet is, hogy kifejezze egész Lengyelországra vonatkozó igényét, amelyet [[I. Ulászló lengyel király|Lokietek Ulászlónak]] [[1314]]-re sikerült egyesítenie [[Pomeránia]], [[Mazóvia]] és [[Szilézia]] és aki [[1320]]-ban lengyel királlyá koronáztatta magát. [[Szilézia]] azonban János kezén maradt. Végül 1335-ben [[I. Károly magyar király|Károly Róbert]] magyar király közvetítésével került sor a kiegyezésre Ulászló fiával, [[III. Kázmér lengyel király|Nagy Kázmérral]] a [[visegrádi királytalálkozó]]n. Itt széles körű gazdasági és pénzügyi együttműködésben is megegyeztek. A találkozónak máig ható politikai jelentősége van.{{refhely|Károly Róbert emlékezete}}
A csehek legjelentősebb uralkodójuknak I. Károlyt ([[1347]]–[[1378]], ([[IV. Károly német-római császár]]t) tartják, aki óriási fellendülést hozott az ország életébe, amely a [[Luxemburgi-ház]] uralkodásának idején elérte legnagyobb kiterjedését. Új közigazgatást szervezett, létrehozta a [[prága]]i érsekséget. [[1348]]-ban megalapította a prágai [[Károly Egyetem]]et, a [[Német-római Birodalom]], és egyúttal [[Közép-Európa]] első egyetemét. Prága hamar [[Európa]] egyik kulturális központjává vált. Rengeteg földet juttatott az egyháznak – később ezek visszaadása lett a [[husziták]] egyik fő követelése. A [[huszita-háborúk]] idején az országot egész Európa kereskedelmi embargóval sújtotta.
| |||