„Első vatikáni zsinat” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Zsinatok kategória eltávolítva; Újkori katolikus zsinatok kategória hozzáadva (a HotCattel) |
→A zsinat előzményei: Szent Pál mellett Szent Péter belinkelése is kékké téve: Szent Péter és közös nagy jubileumi évfordulójuk kurziválva. |
||
16. sor:
== A zsinat előzményei ==
A 20. egyetemes [[zsinat]] összehívásával [[IX. Piusz pápa]] legfőbb törekvését igyekezte alátámasztani: az [[egyház]] belső, hitbéli és külső, kormányzati egységét a kor vallásellenes nézeteivel szemben. Már a [[szeplőtelen fogantatás]] tanának ünnepélyes kihirdetése [[1854]]-ben, majd a japán vértanuk szentté avatása [[1862]]-ben, valamint [[Péter apostol|Szent Péter]] és [[Pál apostol|Szent Pál]] [[apostol]] ''vértanuságának 18 százados évfordulója'' [[1867]]-ben is ezt a célt szolgálta és a [[püspök]]ök százait vonzotta Rómába. Pius pápa [[1849]] óta foglalkozott a [[zsinat]] gondolatával. Először azonban csak [[1864]]-ben titokban húsz [[bíboros]]t, majd egy év múlva 40 [[püspök]]öt kérdezett meg – közöttük ''[[Scitovszky János]]'' magyar bíboros hercegprímást is és ''[[Roskovány Ágoston]]'' nyitrai püspököt is – az egyetemes [[zsinat]]ra vonatkozólag. Mivel többségük a [[zsinat]] mellett foglalt állást ''(Scitovszky nem tartotta az időt alkalmasnak)'', [[IX. Piusz pápa]] a zsinatot [[1867]]. [[június 29.|június 29-én]] meghirdette és pontosan rá egy évre bullájával [[1869]]. [[december 8.|december 8-ára]] a [[Vatikán]]ba összehívta.
Az egyetemes [[zsinat]]ot megelőzően Nyugat-Európában a pápai primátust illetően heves teológiai vita robbant ki. Kialakult ugyanis a [[liberális]] támadások ellenhatásaként egy harcias ''[[ultramontánus]]'' szellem, amelynek szélsőséges iránya a híres [[franciák|francia]] újságíró, ''[[Louis Veulliot]]'' (+[[1883]]), ''("L' Univers")'' és a római jezsuiták ''("La Civilitá Cattolica")'' vezetésével nemcsak a [[pápai tévedhetetlenség]] kimondását sürgette, hanem a valóságos pápa-kultuszt is űzőtt. Ez természetesen sok teológusnál ellentmondást váltott ki, főként [[Németország]]ban, ahol a jeles történész, ''[[Ignaz von Döllinger]]'' (+[[1890]]) Janus név alatt egy vitairatban ''("Der Papst und das Konzil", 1869)'' kelt ki az [[ultramontánus]] nézetek, nevezetesen a [[pápa (egyházfő)|pápai]] csalatkozhatatlanság ellen.
| |||