„Georg Kerschensteiner” változatai közötti eltérés

[[Fájl:WP Georg Kerschensteiner.jpg|bélyegkép|Georg Kerschensteiner]]

 

 

Elszegényedett kereskedőcsaládból származott. Szülei, Anton és Katharina Kerschensteiner. Hat évesen a müncheni Szentlélek lelkésziskolába járt, 12 évesen gimnáziumi előkészítőbe. A gimnázium befejeztével, megkezdte oktatói tanulmányait. Gyakorlatát egy lechhauseni és egy fortsinnigi iskolában végezte. 1874-ben, Kerschensteiner otthagyta az iskolát és magántanuló lett. Saját lábára állt, megélhetését pedig, magán zenetanárként biztosította. 1877 és 1880 között matematikát és fizikát tanult a müncheni műszaki főiskolán, majd '80-tól '83-ig doktori iskolát végzett a [[Lajos Miksa Egyetem]]en (Über die Kriterien für die Singularitäten rationaler Kurven vierter Ordnung).

1883-tól, Kerschensteiner gimnáziumi asszisztensként , matematikát és fizikát tanított a nürnbergi Melanchthon Gimnáziumban. 1885-ben matematika tanár az állami kereskedelmi iskolában, 1890-től matematika-fizika tanár Schweinfurtban, '93-ban pedig Münchenben, a Ludwig Gimnáziumban. 1895-ben beválasztják a Müncheni Iskolatanácsba. 1918-ban visszalép a tagságtól, ezután tiszteletbeli professzorrá avatják.

 

 

Az iskolatanácsba való választása után, Kerschensteiner a [[népiskolák]] megreformálásával kezdett foglalkozni (pl. iskolakötelezettség 8 éves kortól). 1900-ban - a mai szakiskolák elődjeként - bevezették a [[munkaiskolát]] és a "munkatanítást". Később ezek a munkaiskolák udvarral és műhelyekkel egészültek ki. A munkapedagógia az újra felkarolt, kereskedelemorientált tanítási elv fogalma lett.

Kerschensteiner, alapgondolatait 1901-ben, "A német fiatalság állampolgári nevelése" című tanulmányában fogalmazta meg, mellyel az Erfurt Akadémia versenyének első helyét nyerte el. Az állam "nemesítését" és a fiatalok erkölcsi hanyatlásának megakadályozását, szakmák tanításával, állampolgári és politikai ismeretek oktatásával és egészséges életmódra neveléssel tervezte. S mindezt új szakiskoláiban. Az egységes politikai nevelés újnak számított. Ez az inkább konzervatívnak nevezhető nevelési cél, nagy szorgalmon és feltétlen engedelmességen alapult. Kerschensteiner úgy gondolta, hogy a továbbképző iskolák/szakiskolák alapelvei a társadalmi visszásságok megoldásai lehetnek. Münchenben átformálta az iskolaügyet, s ezzel mind Németországban, mind külföldön sok követőre talált.

 

 

Kerschensteiner szerint a gyermekeknél a tanulni akarást kell elérni, véleménynyilvánításra és önállóságra kell őket ösztönözni a passziív "megtanítás" helyett. A spontaneitás és a cselekvőkészség szerves része kell, hogy legyen a pedagógiai munkának. Kerschensteiner, az életkorhoz igazított fizika és kémia tanítás mellett, fa és fém műhelyeket, tanulókonyhákat és eszközöket biztosított a szakiskolákban.

Az iskolai teljesítmény értékelésénél minden tanulót önvizsgálatra, saját maga értékelésére biztatott. A szakmák elsajátítása mellett, fontos célja volt a gyermekek személyiségének formálása, azok tudatos állampolgárrá nevelése.

 

 

1912-től 1919-ig Kerschensteiner a Haladás Néppárt képviselőjeként vett részt a [[Reichstag (Német Birodalom)| Reichstag]]ban. Az I. világháború idején erősen nacionalista beállítottságú volt. Az 1918-as Novemberi Forradalom alatt sok fenyegetést kapott.

 

* Die staatsbürgerliche Erziehung der deutschen Jugend. 1901 (10 und mehrfach veränd.Auflagen bis 1931)

* Grundfragen der Schulorganisation. 1907

* Texte zum pädagogischen Begriff der Arbeit und zur Arbeitsschule. Schöningh, Paderborn 1982

 

*

[http://Literatur%20von%20und%20über%20Georg%20Kerschensteiner Literatur von und über Georg Kerschensteiner] im Katalog der Deutschen Nationalbibliothek