„Közvetlen akció” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Pasztillabot (vitalap | szerkesztései)
a Rendezés a gondolatjelek körül
25. sor:
Az [[1917]]-es orosz forradalom utáni szükségszerű háttérbe kerülése után a közvetlen akciót apránként újra felfedezték a munkássághoz közel álló [[marxizmus|marxisták]] és az [[Olaszország]]ban, majd [[Franciaország]]ban és [[Németország]]ban megjelenő [[autonóm mozgalom]] kapcsán újra előtérbe került a '70-es években.
 
A közvetlen akciót a „forradalmi munkásság” hősies és etikus önkifejezéseként meghatározó [[Jacques Rennes]] komoly szerepet játszott ebben a megújulásban. Úgy tekintette, hogy „a közvetlen akció nem pusztán test a test elleni küzdelem, hanem alkotómunka (...) mely a sztrájk szervezésétől közkönyvtárak alapításáig terjed (...) ezer más hasznos cél megvalósításán át.” Jaques Rennes másfelől is megközelítette a közvetlen akció fogalmát. A militarizmus elleni harc, a szabotázs - mint az erőszak helyettesítője -, a bojkottálás mind-mind forradalmi részét képezik a fejlődő munkás-összefogásnak. Hűen az [[Amiens-i karta]] szelleméhez, a szindikalizmusnak szánta a társadalmi átalakulás fő mozgatórugójának szerepét. A közvetlen akciót említi meg, mint a szindikalizmus kezdetét, kifejlődését és bevégeztetését.
 
A kifejezést az 1970-es évek végén az [[Action directe]] csoport vette fel névként.