„Közúti vasút” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Pasztillabot (vitalap | szerkesztései)
a Rendezés a gondolatjelek körül
13. sor:
[[Kép:Siemens&Halske-Budapest.png|thumb|right|190px|A Siemens&Halske cég kocsiszínje az [[1890-es évek]]ben, mely egyszerre szolgált a villamosok és a gőzvasút kiszolgálására. Ez a jelenlegi Baross-kocsiszín.]]
 
Hazánkban [[1884]]-ben jelent meg [[Debrecen tömegközlekedése|Debrecenben]] gőzüzemű közúti vasút, a későbbiekben Budapesten, Aradon, Kolozsváron, Kassán voltak gőzüzemű közúti vasutak. Ezen túl több gőz- vagy motorkocsis üzemű [[HÉV|helyiérdekű vasút]] is bonyolított városi tömegközlekedést (pl. [[Brassó]]), jellegzetesek voltak az alföldi városok keskenynyomközű vasutjainak városi szakaszai ([[Békéscsaba]], [[Cegléd]], [[Orosháza]], [[Szatmárnémeti]], [[Nyíregyháza]] - az utóbbi két helyen a városi szakaszt villamosították). [[Budapest|Budapesten]] gőzüzemű közúti vasútként engedélyezték a Nagykörút - Kőbánya vonalat (mai 37-es villamos vonala), ám itt a gőzüzem két év után megszűnt.
 
Budapesten [[1887]]. [[november 28]]-án indult el a ''[[Siemens (cég)|Siemens & Halske]]'' villamosjárata a [[Nagykörút (Budapest)|Nagykörút]]on, a [[Nyugati pályaudvar]] és a Király utca között. Az elkövetkezendő évtizedek robbanásszerű elterjedést hoztak a városi [[villamos|villamosnak]].