„Majláthfalva” változatai közötti eltérés

→‎Története: a történetek összefűzése, a fejezetek tagolása
(cikkbedolgozás, a szerkesztővel megbeszélve áthozva a „Majláthfalva dohánykertészei története” cikkből, lásd ott a vitalapot)
(→‎Története: a történetek összefűzése, a fejezetek tagolása)
'''Majláthfalva''' (Majlátfalva, Majlát, [[román nyelv|románul]] ''Mailat'') [[falu]] [[Románia|Romániában]], [[Arad megye|Arad megyében]], a [[bánsági]] [[részen]].Vinga és Fönlak között nyugatra a Harangod folyó bal oldalán.
 
== TörténeteFekvése ==
[[1819]]-ben magyarajkú bánsági és Csanád Megyei gazdák és dohánykertészek költöztek az általuk alapított faluba, amely [[németek| német ]] telepitett falvakkal volt körülhatárolva a [[Maros]] folyótól délre a későbbi Vingai járásban,ma Vinga Község központ . A betelepülők a földbirtokostól Báró Izdenczky Józseftől bérelték a földet, dohány termesztésre is szerződtek.[[a bánsági Szajánból és a Magyarcsernye községekből valamint a Csanád Megyei Szőregről és Makó]] környékéről és a délvidéki [[Bezdán]] stb. településekről érkeztek.
 
[[1879]]-ben épült a falu [[római katolikus egyház|római katolikus]] temploma. [[1900]]-ban a településnek megközelítőleg 2400 lakosa volt, és község rangra emelkedett. [[Temes vármegye|Temes vármegyéhez]] tartozott [[1920]]-ig, majd a [[Trianoni békeszerződés|trianoni események]] következtében a falu román fennhatóság alá került. [[1965]]-ig [[Temes megye|Temes megyéhez]] tartozott majd [[1965]]-ben [[Arad megye|Arad megyéhez]] lett csatolva.
 
[[Dohány]]- és [[paprika]]termesztéséről híres.Bővebben:Wikipedia Majláthfalva dohánykertészei története.
 
=== Fekvése ===
1819-ben Temesközi /bánsági/ és Csanád megyei gazdák és dohánykertész családok alapították a községet a Harangod folyó bal oldalán. A hely volt már lakott, Túregyháza/1/ de Szőlős és Serfesd elnevezés is előfordult /2/. Vinga és Fönlak községek között nyugatra fekszik. A községtől dél-keletre voltak a Bezdán, Szőke, Sörös és a gróf Woracziczky tanyák. A lakosok a rokonságot sokáig föntartották a bánáti Szaján , Magyarcsernye és a Csanád megyei szőregi és makói rokonokkal.
Szomszédos falvak:
Monostor /6/ Fönlak /Fönlaki vár /6/. Szentpéter /Németszentpéter /6/. Zádorlak /6/ Kétfél /6/. Vinga/6/. Ság /Mezőság/6/
 
=== Nevének eredete ===
 
=== Nevének eredete ===
A község a nevét gróf Majláth György országbíró /1786-1861/ emlékezetére kapta a Majláthfalva hivatalos nevet. A földet Báró Izdenczy József földbirtokostól /3./ bérelték, később örököse gróf Woracziczky János lett a földbirtokos. A környező községek léteztek már a középkorban, nevük ma is ugyanaz, a pápai tized jegyzékekben megtalálhatóak, a régi földbirtokosok nevei is /4./
 
=== Története.===
 
A Temesközből, a maros bal oldaláról, 1716. évben a török harc nélkül kivonult. Temesváron 100 szekeret is kaptak a törökök a császáriaktól, hogy Belgrádig menjenek. Véget ért a török hódoltság.
Temesköz a császári hadsereg parancsnoksága alatt maradt még 60 évig, végrehajtották a németek betelepítését, általában az őshonos lakosság falvaiba. A temesközi fölbirtokosok földjeit elvették, egy részét a telepeseknek adták: 24 hold szántót 6 hold kaszálót-legelőt, szekeret és igavonó állatokat, úti költséget és 10 év adómentességet és kiürített házat telket. /10/ A nagybirtokokat a császári kamara eladta, adtak hozzá magyar honosítást és grófi címet. 1778-ban a Temesközt /Bánság/ visszasorolták a magyarországi közigazgatásba. Az Merci gróf Temesköz katonai parancsnoka által végrehajtott lakás és lakossági összeírás 1723-25 a temesközi őshonos lakosság száma nem egyezik a térképen feltüntetett házak számával. Majláthfalva mellett Vinga, Monostor, Túregyháza falvak lakatlan helyként van beírva. Hasonló tényeket mutat Aurel Tinta is az 1972 kiadott könyvében /Colonizarile Habsburgice in Banat. Ed. Facla 1972/ A korabeli katonai térképek mára nyilvánosak a web-en is. A környező községek lakossága mind őshonosak, láthatók a falvak házai, a térkép több házat mutat mint az összeírás. Sűrűn lakott, árvízmentes terület, a föld fekete humusz. Nyomás gazdálkodást folytattak/11/ azaz nagyobb részben művelt terület, a többi legelő. Varjas átlagos falu 150 főt tartott a török nyilvántartás/8/. Szatmárba a katolikus németek betelepítésekor az őshonos magyar lakosság helyben maradt, a Temesközben nem maradhattak, házaikba német és havasalföldi telepeseket költöztettek be. Az őshonos lakosok pusztákon, uradalmi birtokok szálláshelyein húzták meg magukat, vagy a Maroson túlra mentek.
 
Szomszédos falvak:
Monostor /6/ Fönlak /Fönlaki vár /6/. Szentpéter /Németszentpéter /6/. Zádorlak /6/ Kétfél /6/. Vinga/6/. Ság /Mezőság/6/
A török hódoltság alatt a keresztények vallás gyakorlását nem tiltották.
A ,,szaladás,, a majláthfalviaknak szomorú emlék, úgy mesélik, hogy 1849-februárjába rájuk tört a szomszéd falu, Kétfél szerb lakossága. Pécskára a Maroson túlra menekültek, az írott valóság az hogy az ellenforradalmárok kényszerítették a magyar falvak népét Bánát elhagyására. Tavasszal tértek vissza a kifosztott, felperzselt falvakba. 1849 - ben a szabadságharc letörése után a Császár Ferenc József a Temesközt szerb Bánátra /Banat/ nevezi át, a ,,Bán,, tisztséget a császár magának tartotta meg. A Bánát elnevezés ekkor keletkezett. 10 év után maga a Császár számolja fel és újra visszasorolják a területet a magyar közigazgatásba, máskülönben is alkotmányellenes volt.
A köznyelvben mára Bánát a használatos. 1857-ben népszámlálást tartottak /a szerbek szervezésében/ Bánátban, lakossága nemzetiség szerint: szerb 431863, magyar 383522, román 372060. német 324609. Csanád várát és a várost az egykori ősi Püspökséget és Fönlak várát a Maros folyó bal oldalán jó állapota ellenére a törökök kivonulása után /1716/ a Habsburg katonaság lerombolta, gróf Eotlingen császári tanácsnok vezetésével, mérnökök tisztek irányításával. /9/. A Csanádi Püspökség ősi köveit széthordták. Fönnmaradt azonban az őshonos lakosság a maros mindkét oldalán,az ő-ző nyelvjárást beszélők. Majláthfalva lakossága szintén e nyelvjáráshoz tartozik. A Habsburg Katonai hatalom alatt 60 évig, 1778-ig magyarok nem telepedhettek a Bánságba. Az elkövetkező évtizedek a dolgos lakosság és a jó termő fekete föld gazdagodást hozott és békességet a sokszínű lakosságnak. Majláthfalván 1878-ban Augusztus 15 én Mária napján fölszentelték az új katolikus templomot, ez a ,,Búcsú,, napja. Elkészül az új iskola kollégiummal, községháza, tégla járdát raktak minden utcába. A községben Gazda kör, Hangya szövetkezet, négy vendéglő működött. Mesterember volt minden szükséges mesterségben. 1910-ben Majláthfalva lakossága 2400 fő. A világháború a fejlődést megakasztotta, de a békességet is. 1920 után Bánát nagyobb részét Romániához csatolták. A két világháború Bánát lakosságának kicserélődését hozta magával, ma a lakosság 2/3-a nem Bánátban született. Majláthfalva szomszéd falvainak német lakossága mint a többi bánáti német lakosság a XX. századi kálváriájuk után, a teljes kitelepülésük a XX. század végére befejeződött.
 
[[1819]]-ben magyarajkú bánsági és Csanád Megyei gazdák és dohánykertészek költöztek az általuk alapított faluba, amely [[németek| német ]] telepitett falvakkal volt körülhatárolva a [[Maros]] folyótól délre a későbbi Vingai járásban,ma Vinga Község központ . A betelepülők a földbirtokostól Báró Izdenczky Józseftől bérelték a földet, dohány termesztésre is szerződtek.[[a bánsági Szajánból és a Magyarcsernye községekből valamint a Csanád Megyei Szőregről és Makó]] környékéről és a délvidéki [[Bezdán]] stb. településekről érkeztek.
 
[[1879]]-ben épült a falu [[római katolikus egyház|római katolikus]] temploma. [[1900]]-ban a településnek megközelítőleg 2400 lakosa volt, és község rangra emelkedett.
 
Az elkövetkező évtizedek a dolgos lakosság és a jó termő fekete föld gazdagodást hozott és békességet a sokszínű lakosságnak. Majláthfalván 1878-ban Augusztus 15 én Mária napján fölszentelték az új katolikus templomot, ez a ,,Búcsú,, napja. Elkészül az új iskola kollégiummal, községháza, tégla járdát raktak minden utcába. A községben Gazda kör, Hangya szövetkezet, négy vendéglő működött. Mesterember volt minden szükséges mesterségben. 1910-ben Majláthfalva lakossága 2400 fő. [[Temes vármegye|Temes vármegyéhez]] tartozott [[1920]]-ig, majd a [[Trianoni békeszerződés|trianoni események]] következtében a falu román fennhatóság alá került.
 
A világháború a fejlődést megakasztotta, de a békességet is. 1920 után Bánát nagyobb részét Romániához csatolták. A két világháború Bánát lakosságának kicserélődését hozta magával, ma a lakosság 2/3-a nem Bánátban született. Majláthfalva szomszéd falvainak német lakossága mint a többi bánáti német lakosság a XX. századi kálváriájuk után, a teljes kitelepülésük a XX. század végére befejeződött.
[[1965]]-ig [[Temes megye|Temes megyéhez]] tartozott majd [[1965]]-ben [[Arad megye|Arad megyéhez]] lett csatolva.
 
== Lakói ==
=== Dohánykertészek ===
Vállalkozói rátermettséget és kitartó munkát igényelt a szerződött dohány kertészet, de egyben kitörést is a gyarapodásra. A Csanádi Egyházmegye népe a Tisza és a Maros mindkét oldalán sokáig művelte ezt a foglalkozást. Őshonosak ezen a vidéken. Majláthfalva lakossága nem államilag telepített, mint a volt szomszédos sváb falvak, akik idegenből jöttek, ingyen földet és kiürített házat kaptak. A majláthfalviak maguk bérelték a földbirtokostól a földet több évre dohány , búza kukorica termesztésre.
=== Paprikakertészek ===
XX. sz. második felében sokan áttértek a kalocsaihoz hasonló piros paprika termelésére. Majláthfalva lett az őrölt pirospaprikával Erdély ellátója, Székelyföldtől Nagybányáig ismerték, Temesváron állandó árusító hely volt. Mint háztájit termelték, elmunkálása hasonlított a dohányra, a melegágyas palántaneveléssel kezdődött, a csöves paprikát is felfűzve szárították. A magot saját maguk válogatták, mondhatjuk, hogy van majláthfalvi fajta. Őrlésével is többen foglalkoztak, úgy szintén az értékesítésével. A majláthfalvi őrölt pirospaprika márkanév lett.
 
== Településrészek ==
 
=== Halastó ===
2014.Szalma György született Majláthfalván 1933.ban.--[[Szerkesztő:Szalma György-Idős|Szalma György-Idős]] <sup>[[Szerkesztővita:Szalma György-Idős|vita]]</sup> 2014. augusztus 7., 13:41 (CEST)
 
== Testvértelepülései ==
 ==Testvértelepülése==
* {{zászló|Franciaország}} [[Mauves]], [[Franciaország]]
* {{zászló|Magyarország}} [[Mezőkovácsháza]], [[Magyarország]]
69 861

szerkesztés