A '''Dunáninneni kerület''' régebben Magyarország egyik kerülete volt, mely Felső-Magyarország s a két magyar [[Alföld]] jó részét foglalta magában foglalta. Nyugaton és délen csaknem szakadatlanul a Dunával, keleten nagyobbrészt a Tiszával, onnan túl a Cserháttal[[Cserhát]]tal, a gömöri Érchegységgel s a Krivánnal[[Kriván]]nal, északnyugaton s északon pedig a Kárpátokkal s a Morva folyóval volt határos. Magában foglalt 13 vármegyét: Pest-Pilis-Solt-Kiskun, Bács-Bodrog, Nógrád, Hont, Esztergom, Bars, Zólyom, Liptó, Árva, Turóc, Trencsén, Nyitra és Pozsony vármegyét. Az egész kerület a Duna balpartján terült el, csupán Pest és Esztergom vármegye nyúltak át a Duna jobbpartjára. A földrajzban hazánk ezen részét Duna balparti részének szokták nevezni, míg Pest-Pilis-Solt-Kiskun és Bács-Bodrog vármegyéket a Duna-Tisza közéhez számítják.