„Iván (település)” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Legobot (vitalap | szerkesztései)
a Bot: 7 interwiki link migrálva a Wikidata d:q1046918 adatába
36. sor:
 
== Története és mai élete ==
A [[rómaiak]] korában lakott hely. Iván első írásos említése [[1234]]-ből származik, ez idő tájt a pornói apátság birtoka volt. [[1357]]-ben már a Kapu várához tartozó királyi jobbágyok lakták. [[1387]]-ben a kapuvári uradalom többi falvaival együtt a Kanizsayak, [[1536]]-ban pedig a Nádasdyak lettek itt az urak. A [[16. század]] derekán a Nádasdyakon kívül tiszttartóik, telekesi Török Pál és a völcseji Párnás János szereztek itt földesuruktól néhány jobbágytelket, sőt a Viczay család is birtokos lett a faluban. A Nádasdy birtokot [[1671]]-ben elkobozták és a királyi kincstár tulajdona lett. [[1678]]-ban [[Széchényi György]] érsek zálogba vette, [[1714]]-ben pedig örök tulajdonként is a Széchényiek kezére került. [[Széchényi Ferenc (főispán)|Széchényi Ferenc]] [[1787]]-ben az egész Sárvár-Felsővidéki uradalmat bérbe adta 6 évre Sághy Dánielnek. A bérlet [[1792]]-ben szűnt meg, amikor az uradalom többi községeivel együtt Iván is visszakerült a Széchenyiek használatába.
 
Az iváni urasági majornak nagy múltja van. A középkori eredetű Várföldek, mint az uraság magánkezelésében álló birtokrész, már [[1492]]-ben feltűnik. Ebből alakult ki a [[16. század]] elején a major. A [[16. század]]ban és a [[17. század]] első felében fagyűjtésre, legeltetésre és makkoltatásra minden környékbeli lakos – nemes és jobbágy egyaránt – szabadon, fizetség és dézsma nélkül használhatta a nagyerdőt. A Nádasdyak iváni majorjának tiszttartói [[1654]] körül kezdték szabályozni a nagyerdő használatát. Az úrbéri állomány elkülönzése igen korán, [[1797]]-ben megtörtént. Gróf [[Széchényi Ferenc (főispán)|Széchényi Ferenc]] szívén viselte jobbágyainak sorsát, ezért megvizsgálta az erdő- és legelőilletőségi járandóságok kihasításának körülményeit. Iván Sopron vármegye legnagyobb irtásfaluja. Szántóföld állományát a [[16. század]]i 300 holdról [[1850]]-ig 3800 holdra növelte. Nemcsak iváni jobbágyok irtottak, hanem a szomszédos községek lakói is. [[1670]]-ben megszűnt a falu evangélikus egyháza. A [[katolikus]] plébános [[1692]]-ben kezdte meg az anyakönyvek vezetését.
 
Az [[1930]]-as években több tűzvész pusztított a faluban, ekkor kezdődött az első átépítés.