„Fikh” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
4. sor:
A ''fikh'' arab szó jelentése „elmélyült tudás” vagy „mély megértés”. [[Ibn Khaldún]] 14. századi történész szerint „a jogtudomány (''fikh'') Allah törvényeink az ismerete, amelyek arra vonatkoznak, hogy a jogilag felelősségre vonható mozlimoknak a cselekedetei mennyiben kötelezőek, tilalmasak, ajánlatosak, elvetendők vagy megengedhetők.” A legtöbb jogász ezt elfogadja.
A modern standard arab nyelvben a ''fikh'' általában is jelenti a jogot, nemcsak a muszlimot, hanem a világit is. Célja a vallási, politikai, polgári és társadalmi élet átfogó szabályozása. A fikh tudományát tanulmányozó tudósok a ''fakíh''ok.
A szunnita gyakorlatban mára négy bevett vallásjogi iskola ([[madzhab]]) maradt fenn, amelyek kánonja a 8–9. században alakult ki (régebben több is létezett). Ezek abban térnek el egymástól, hogy az iszlám vallásjog alkalmazásában milyen forrásokat és eszközöket tekintenek megengedhetőnek. Kidolgozójukról kapták a nevüket: ''hanafita'', ''sáfiita'', ''hanbalita'', ''málikita'' iskolák.
A jogértelmezés [[síita]] irányzatát ''dzsafarita'' iskolának nevezik a hatodik síita imám, [[Dzsaafar asz-Szádik]] (703–765) után. Több szempontból is különbözik a többi irányzattól, például megőrizte az ''idzstihád''ot (önálló jogi döntés), amit a szunniták a madzhabok megjelenésével a 10. században elvetettek.
== Források ==
| |||