„Tamási” változatai közötti eltérés

| képaláírás = Tamási légifotójalégi fotója

Tamási város [[Tolna megye]] északnyugati részén, a [[Somogy-Tolnai dombság]] területén fekszik. A [[Kapos]] folyótól nyugatra fekvőeső kistájegységet [[Kelet-külső-somogyi dombság]]nak nevezik, ettől keletre pedig a [[Sió]]-[[Sárvíz (Fejér megye)|Sárvíz]] völgyéig a [[Tolnai-Hegyhát]] található. Tamási [[Külső-Somogy]] keleti felében találhatóvan, a [[Koppány-völgy]]ben. Tamási város címerét ''[[Würtz Ádám]]'' grafikus készítette el.

A [[középkor]]ban Tamási főúri birtokközpont volt várkastéllyal, és [[Tolna megye]] egyik jelentős mezővárosává fejlődött. Tamási mai közigazgatási területén a középkorban hét falu állott fenn. A [[Oszmán Birodalom|török]] terjeszkedés során az elsők között pusztította el Tolna megye vidékét. A település a [[török hódoltság]] alatt kisebb jelentőségű török várral rendelkezett.

A hódoltság után Tamási ismét városias fejlődésnek indult, a környező vidék vásár-központja lett. A [[Dél-Dunántúl]]on a meggyérült lakosság miatt [[németek|német]] bevándorlókat telepítettek le, akiknek köszönhetően a térség mezőgazdasága felvirágzott. A [[német nyelv|németajkúnémet ajkú]] népesség egy része elmagyarosodott, más része viszont évszázadokon át megőrizte nemzeti kultúráját.

A 19. század végi fejlődés csak részlegesen érintette Tamásit, mivel a vasúti fővonalak elkerülték, miközben ekkoribanakkoriban gyorsult fel például [[Dombóvár]] és [[Bátaszék]] városias fejlődése. Tamásiban csak helyi jellegű, és főként a helyi mezőgazdasághoz kapcsolódó ipar fejlődött ki. A [[járási székhely]] szerepkör hatására fontos igazgatási intézmények települtek Tamásiba.

A város fejlődése a két [[világháború]] között lelassult, ezt a város építészeti arculata is tükrözi. Az 1960-as évektől a [[szocialista]] [[vidékfejlesztés]] idején Tamási új közintézményekkel, lakóteleppel és új ipari üzemekkel bővült, melynekennek következtében városi címet nyert. Címerét [[Würtz Ádám]] rajzolta meg.

Tamási kedvező mezőgazdasági adottságú területen fekszik, ahol az [[agrár-gazdálkodás]] nagy múltra tekint vissza. A városban a [[Rendszerváltás Magyarországon|rendszerváltásig]] eredményesen működött a [[termelőszövetkezet]] és az [[Állami Gazdaság]]. A rendszerváltás utánAzután a földterületek és a mezőgazdasági üzemek is mind magántulajdonba kerültek. A földterületeknekföldnek mintegy 10%-a, emellett a nagyobb mezőgazdasági üzemek egy része (Központi major, Cseringátpuszta, Fornád, Adojánpuszta, Leokádipuszta) külföldi (német) érdekeltségű vállalkozások (Donauland, Tolnaland) kezébe kerültek. Jelenleg Tamásiban 9 mezőgazdasági [[korlátolt felelősségű társaság|kft.]], 2 [[betéti társaság|bt.]] és 3 [[gazdaszövetkezet]] működik. 100 ha feletti területen mintegy 20 egyéni és társas vállalkozás tevékenykedik.

A [[privatizáció]] nyomán nemcsak a gazdálkodó egységek felaprózódása következett be, hanem a legnagyobb baj az, hogy a mezőgazdasági [[vertikum]] is szétesett. A mezőgazdasági vertikumban a növénytermesztés vetésforgója, a takarmánytermelés, az állattartás, a trágyázás szorosan összefüggenek, viszont a kis területen gazdálkodó, illetve állatot nem tartó üzemeknél ezen egymásra-épülés megszűnik, monokultúrák alakulnak ki, ami a talajpusztulás fokozódásához vezet. További gond a kisüzemeknél a gépkapacitások hiánya, másutt feleslege, kihasználhatatlansága. A kistermelők kiszolgáltatott helyzetben vannak a terménytárolás, szárítás és értékesítés terén is.

A kedvezőtlen piaci körülmények miatt az állattenyésztés volumene drasztikusan visszaesett, a háztáji állattartás pedig gyakorlatilag szinte megszűnt. Nagyobb állattartó majorok működnek [[Fornád]]on (tehenészet), [[Kecsege|Kecsegén]] (pulyka), [[Pári]]ban (juh), [[Leokádiapuszta|Leokádiapusztán]] (sertés). Kisebb sertéstelep működik [[Szemcsepuszta|Szemcsepusztán]], ugyanitt több vállalkozó tart kisebb számban lovakat is. [[Cseringátpuszta]] és Adorjánpuszta telepein az istállók üresen romladoznak(r)omladoznak. Jelentős a térségben a halászat, Tamási halastavain 9 vállalkozás működik.

A város jelentős szőlő- és gyümölcstermesztési hagyományokkal rendelkezik, miutánminthogy a [[Tolnai borvidék]] Tamási körzetében fekszik. A legelterjedtebb helyi szőlőfajta az [[olaszrizling]]. Korábban a termelőszövetkezet [[Tuskós]]on nagyüzemi szőlőültetvényt is telepített és borfeldolgozó üzemet létesített. Tamásiban 530 szőlőskert található, a nagyobb termelők hegyközségbe tömörültek, ennek jelenleg 183 tagja van. A szőlő termőterületek csökkenőben vannak, mivel nehéz a szőlő és a bor értékesítése, a fiatalokban kevesebb a hajlandóság a szőlőmegmunkálásra, és végül a szőlőhegyeken egyre több lakóház és üdülőtelek jelenik meg, csökkentve a szőlővidék területét. A szőlőskerteket jelentős vadkár is sújtja.

Az erdőgazdálkodás elsősorban a [http://www.gyulajrt.hu/gyulaj.htm Gyulaj Erdészeti és Vadászati Rt. Tamási Erdészete] keretében folyik. Az erdőgazdaság 23 ezer hektáron gazdálkodik, ebből Tamási területén 1695 hektáron érdekelt. Tamási területén ezenkívül még 496 ha magán-erdő található. Az állami erdők a város közigazgatási területének délnyugati részén találhatók, a Gyulaji vadrezervátum részeként, mely Tamásin kívül nagyobbrészt [[gyulaj]]i, [[kocsola]]i és [[regöly]]i területeken nyugszikfekszik. Az állami erdők zöme cseres-tölgyes, és kiemelkedő nevezetessége a világhírű dámvad-állomány. A magánerdők zöme akác, kevés nemes nyár.

A helyi élelmiszer-feldolgozó ipar hiányos szerkezetű és szűk kapacitású a térség mezőgazdasági termékeinek feldolgozásához. A Dámtej Kft. tejüzeme az egyetlen jelentős élelmiszeripari üzem, melynekamelynek vezetése jelenleg éppen Tamási üzemének áttelepítését fontolgatja, ami mind a helyi foglalkoztatásra újabb csapást jelentene. Tamásiban két kisebb húsüzem működött. A helyben termelt hús-áruk többségét legközelebb [[Szekszárd]] és [[Kaposvár]] húskombinátjaiban lehet feldolgozni.

* Tamási régészeti leletei között megtaláltató a [[római kor]]i [[Pallasz AthénéMinerva]]-szobor, ami jelenleg [[szekszárdi múzeum]]ban van kiállítva.

* [[I. Lipót]] katonai hadjáratai során Tamási kővárát is támadta.
* Nevezetes vadász erdejevadászerdeje, a '''Tamási vadasparkhoz''' a kontinens sok részéről érkeztek bérvadászatra.
* Az [[1775]]-ben emeltékemelt [[Miklósvár]]at, [[1819]]-ben átépítették.

* RozáliaA Rozália-kápolna ([[Barokk]] stílusú, más néven Kálvária -kápolna [[gótika|gótikus]] szentélye [[1542]]-ből való. Többször átépítették: a 18. században barokk, majd 1896-ban romantikus stílusban, berendezése viszont maradt az eredeti barokk.)

* Római katolikus templom ([[I. István magyar király|Szent István]] uralkodásának második felében került sor a templom építésének megkezdésére. [[Védőszent]]ül [[Szent Tamás apostol]]t kapta. Kétszeri átépítésen ment keresztül, ezek alkalmával megváltozott a védőszentjepatrónusa, és Szent István képe került a főoltárra, a korábbi védőszent képe egyik mellékoltárra került.)

* [[Cser László (költő)|Cser László]] jezsuita költő, [[1914]]. [[december 16.|december 16-án]] született. [[1933]]-ban lépett a jezsuita rendbe; [[1939]]-ben saját kérésére a kínai magyar misszióba (Támingba) küldték. A teológiát [[Sanghaj]]ban végezte, [[1945]]-ben szentelték pappá. Rengeteget írt; jó néhány kötete nyomtatásban is megjelent. Egy helyütt "napló„napló-költészet"költészet”-ként jellemezte a sajátját, ami "a„a pillanat, az idő és az időtlen játéka, sugallata, megélése"megélése”. [[New York]]ban, [[2004]]. [[április 6.|április 6-án]] halt meg.

* [[Csuhaj Tünde]] tojásdíszítő keramikus, [[1954]]-ben született. A [[Pécs]]i Művészeti Szakközépiskolában kerámia szakon végezett. Tojásdíszítéssel [[1990]] óta foglalkozik. Liba-, hattyú-, emu-, nandu- és strucctojásokat díszít maratott, fúrt, festett technikával. [[Hollandia|Hollandiában]] [[2000]]-ben és [[2001]]-ben és [[Franciaország]]ban [[2003]]-ban kiállítási első díjat kapott.

* [[Würtz Ádám]] festőművész ([[1927]]-[[1994]]), [[1953]]-ban végezvégzett a Főiskolán, Hincz Gyula, Bortnyik Sándor, Pór Bertalan, Koffán Károly osztályában.

* [[Dávid Ibolya]] politikus, [[1954]]. [[augusztus 12.|augusztus 12-én]] született Baján. Az általános és középiskolát [[Baja|Baján]]ott végezte, [[1972]]-ben érettségizett a Tóth Kálmán Gimnáziumban. Ezt követően három évig bedolgozó. [[1975]]-től a [[Pécsi Tudományegyetem]] Állam- és Jogtudományi Karának hallgatója, [[1981]]-ben szerzett jogi oklevelet. A Szekszárdi Ügyvédi Kamara ügyvédjelöltjeként került Tamásiba. [[1985]]-től, miután letette az ügyvédi szakvizsgát, a Tamási Ügyvédi Munkaközösség ügyvédje. [[1990]]. [[július 15.|július 15-étől]] főállású [[képviselő]], ügyvédi tevékenységét szünetelteti. [[1989]]. [[január]] óta tagja a Magyar Demokrata Fórumnak.