„Széchenyi-kastély (Peresznye)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →A kastélypark: bővítés |
a →A kastély: (főispán) AWB |
||
43. sor:
A kastély nevével kapcsolatosan sem [[Csatkai Endre]] 1937-ben,<ref>{{CitLib |aut=Dr. Csatkai Endre |tit=Sopron vármegye műemlékei |subtit=III. sorozat |ass= |edi= |loc=Sopron |red=A szerző kiadása |ann=1937 |ser= |sernr= |isbn= |url= |capaut= |cap=Peresznye |pag=92–100 |misc= }}</ref> sem László Ernő 1938-ban<ref>{{CitPer |aut=László Ernő |tit=A peresznyei gróf Berchtold-kastély |subtit= |per=Soproni Szemle |ann=1938 |lun= |die= |tom=2 |fasc=3 |pag=157–159 |misc=(pdf) |url=http://epa.oszk.hu/01900/01977/00005/pdf/EPA01977_Soproni_Szemle_1938-ii-3.pdf |accd=2014-6-5 }}</ref> nem beszél Széchenyi-kastélyról, egyikük sem említi meg, hogy a Széchenyi család tulajdonába került volna: Csatkai Endre kastélyként, László Ernő Berchtold-kastélyként említi. [[Genthon István]] 1959-ben már Széchenyi-kastélyként nevezi meg (szerinte a kastély a Széchenyi család számára épült meg a 18. század végén),<ref>{{CitLib |aut=Genthon István |tit=Magyarország művészeti emlékei I |subtit=Dunántúl |ass= |edi= |loc=Budapest |red=Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata |ann=1959 |ser= |sernr= |isbn= |url= |capaut= |cap=Peresznye (Vas m.) |pag=249–250 |misc= }}</ref> az 1976-os műemlékjegyzék,<ref>{{CitLib |aut= |tit=Magyarország műemlékjegyzéke |subtit= |ass= |edi= |loc=Budapest |red=Építésügyi Tájékoztatási Központ |ann=1976 |ser= |sernr= |isbn=963-512-075-3 |url= |capaut= |cap=Peresznye |pag=660 |misc= }}</ref> Heckenast János 1987-ben,<ref>{{CitPer |aut=Heckenast János |tit=Szociális otthon, volt Széchenyi kastély korszerűsítése és felújítása, Peresznye |subtit= |per=Magyar Építőipar |ann=1987 |lun= |die= |tom=36 |fasc=1–2 |pag=84–85 |misc= |url= }}</ref> valamint a Magyar nagylexikon 2002-ben hasonlóan;<ref>{{MNL|14|672}}</ref> az utóbbi három forrás az elnevezésről információkat nem közöl. Virág Zsolt 2004-ben kijelenti,<ref>{{CitLib |aut=Virág Zsolt |tit=Vas megye kastélyai és kúriái |subtit= |ass= |edi= |loc=Budapest |red=Fo-Rom Invest Kft. |ann=2004 |ser=Magyar kastélylexikon |sernr=5 |isbn=963-214-280-2 |url= |capaut= |cap=Peresznye |pag=184–187 |misc= }}</ref> hogy a szakirodalomban és útikönyvekben ugyan Széchenyi-kastélyként írnak az épületről, valójában azonban sosem állt a Széchenyi család tulajdonában.
A kastély építésével és történetével kapcsolatosan is ellentmondásosak a különböző források. Csatkai Endre 1937-ben azt írja, hogy a mai kastélyt a régebbi felhasználásával a 18. század végén építtette a tulajdonos, az Esterházy család cseszneki ága, miután a peresznyei birtok körüli zavarok rendeződtek.<ref>{{CitLib |aut=Dr. Csatkai Endre |tit=Sopron vármegye műemlékei |subtit=III. sorozat |ass= |edi= |loc=Sopron |red=A szerző kiadása |ann=1937 |ser= |sernr= |isbn= |url= |capaut= |cap=Peresznye |pag=94 |misc= }}</ref> László Ernő 1938-as cikkében arról ír, hogy a jelenlegi kastély megmaradt legkorábbi része a 18. század során épült meg, s az egyes átalakításokkor a régebbi részeket mindig felhasználták.<ref>{{CitPer |aut=László Ernő |tit=A peresznyei gróf Berchtold-kastély |subtit= |per=Soproni Szemle |ann=1938 |lun= |die= |tom=2 |fasc=3 |pag=157–159 |misc=(pdf) |url=http://epa.oszk.hu/01900/01977/00005/pdf/EPA01977_Soproni_Szemle_1938-ii-3.pdf |accd=2014-6-5 }}</ref> Genthon István 1959-ben azt írja, hogy a kastély a Széchenyi család számára épült meg a 18. század végén.<ref>{{CitLib |aut=Genthon István |tit=Magyarország művészeti emlékei I |subtit=Dunántúl |ass= |edi= |loc=Budapest |red=Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata |ann=1959 |ser= |sernr= |isbn= |url= |capaut= |cap=Peresznye (Vas m.) |pag=249–250 |misc= }}</ref>. Heckenast János 1987-es cikke,<ref>{{CitPer |aut=Heckenast János |tit=Szociális otthon, volt Széchenyi kastély korszerűsítése és felújítása, Peresznye |subtit= |per=Magyar Építőipar |ann=1987 |lun= |die= |tom=36 |fasc=1–2 |pag=84–85 |misc= |url= }}</ref> illetve a Magyar nagylexikon 2002-es 14. kötete szerint a kastély 1727-ben épült a régebbi épület felhasználásával.<ref>{{MNL|14|672}}</ref> Virág Zsolt 2004-es könyvében arról ír, hogy a kastélyt Esterházy János (1691–1744)<ref>[http://opac.pim.hu/index.jsp?from_page=browse&page=details&dbname=gyujtemeny_kat_bib&bib1id=1002&bib1field=100&term=Esterh%C3%A1zy+J%C3%A1nos+1691-1744+gal%C3%A1nthai%7C562118%7C763%7C134176%7Ca100 Esterházy János (1691–1744) adatlapja a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) adatbázisában]</ref> fia, Dániel (1723–1759)<ref>[http://opac.pim.hu/index.jsp?from_page=browse&page=details&dbname=gyujtemeny_kat_bib&bib1id=1002&bib1field=100&term=Esterh%C3%A1zy+D%C3%A1niel+1723-1759+gal%C3%A1nthai%7C562161%7C2016%7C134041%7Ca100 Esterházy Dániel (1723–1759) adatlapja a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) adatbázisában]</ref> építtethette 1727-ben, s egyben a peresznyei templom 1727-es átalakítása is az ő nevéhez fűződik.<ref group=m>NB. Eszterházy Dániel 1727-ben mindössze 4 esztendős volt, s nehezen képzelhető el, hogy az ő intézkedései révén épült volna fel a kastély, illetve került volna átépítésre a templom.</ref> Dénes József szerint a kastély magva a Nádasdyak korából származik, s ezt felhasználva alakíttatta át Esterházy Dániel 1727-ben a kastélyt; a szerző nem említi meg, melyik Esterházy Dánielről van szó.<ref>{{CitWeb |url=http://www.peresznye.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=6&Itemid=8 |aut=Dr. Dénes József |tit=Peresznye településtörténete |subtit= |ass= |work=peresznye.hu (Peresznye község honlapja) |lan= |loc= |red= |date= |pag= |accd=2014-6-5 |form=php |siz= |aurl= |archd= |doi= |isbn= |issn= |misc= |quote= }}</ref> Ugyanis könnyen félreértésre adhat okot, hogy Esterházy Dániel (1723–1759) nagyapja is [[Esterházy Dániel (kuruc generális)|Esterházy Dániel]] volt (aki korábban csakugyan Peresznyén lakott, tehát a korábbi kastély már az övé volt, s Peresznyén hunyt el egykori tiszttársa, kedves embere [[Csajághy János]] is 1713 elején<ref>{{CitLib |aut=Hungary Országgyűlés Képviselőház |tit=Napló, 30. kötet |subtit= |ass= |edi= |loc=Budapest |red= |ann=1990 |ser= |sernr= |isbn= |url=http://books.google.hu/books?ei=Y6SRU5fbAcbnywOsmYJw&hl=hu&id=4PJXAAAAMAAJ&dq=N%C3%A1dasdy+peresznye&focus=searchwithinvolume&q=megbetegedett |capaut= |cap= |pag=294 |misc= }}</ref>). A nagyapa Esterházy Dániel azonban 1714. október 1-jén meghalt, így nem építtethette a kastélyt 1727-ben. Csatkai Endre nem említi ezt az 1727-es építést (az 1727-et és Esterházy Dániel nevét csak a peresznyei templom felújításával kapcsolatban említi meg).<ref>{{CitLib |aut=Dr. Csatkai Endre |tit=Sopron vármegye műemlékei |subtit=III. sorozat |ass= |edi= |loc=Sopron |red=A szerző kiadása |ann=1937 |ser= |sernr= |isbn= |url= |capaut= |cap=Peresznye |pag=94 |misc= }}</ref> Virág Zsolt szerint a kastélyt az Esterházy család 1790 körül copf stílusban átépíttette.<ref>{{CitLib |aut=Virág Zsolt |tit=Vas megye kastélyai és kúriái |subtit= |ass= |edi= |loc=Budapest |red=Fo-Rom Invest Kft. |ann=2004 |ser=Magyar kastélylexikon |sernr=5 |isbn=963-214-280-2 |url= |capaut= |cap=Peresznye |pag=184–187 |misc= }}</ref> Egyes források szerint későbbi tulajdonosai a [[Széchenyi család|Széchenyiek]] voltak.<ref group=m>NB. Ahogy korábban említésre került, Virág Zsolt szerint sosem volt a [[Széchényi család]] birtokában a kastély, hanem pusztán annyi szál fűzi az épületet a Széchényiekhez, hogy néhány évre [[Széchényi Ferenc (főispán)|Széchényi Ferenc]] zárgondnoksága alá került az Esterházyak eladósodása miatt. Dénes József szerint ([http://www.peresznye.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=6&Itemid=8 Dr. Dénes József: Peresznye településtörténete]) viszont úgy kapcsolódik a Széchenyi családhoz a kastély, hogy a 19. század közepén a tulajdonos Esterházy Ferenc halálát követően az utód a kiskorú Esterházy János lett, akit gróf Széchenyi Ferenc (nem a korábban említett személy!) vett gondnoki szárnyai alá, s a kastélyba költözött, majd itt is élt egészen haláláig, 1858-ig. Genthon István szerint pedig, ahogy' korábban már említésre került, a 18. század végi kastélyépítés a Széchenyi család számára történt meg.</ref> 1866-ban gróf Trauttmannsdorf–Weinsberg József vásárolta meg a kastélyt, amit 1872-ben átengedett Jozefa nevű lányának, aki akkor már 1860 óta gróf Berchtold Zsigmond férje volt, így az épület 1872-ben a Berchtold család tulajdonába került. Az első világháború idején [[Leopold von Berchtold|Berchtold Lipót]] közös külügyminiszter lakta, majd az államosításig a család kezén maradt. Jelenleg szociális otthonként működik.
== A kastélypark ==
| |||