„Szlovák Tanácsköztársaság” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
31. sor:
Az [[1919]]. [[május]] 10-én a támadó [[Csehország|cseh]] haderő ellen indított ellentámadás során sikerült visszafoglalni a magyaroknak [[Salgótarján]]t és [[Miskolc]]ot. Ezután vette kezdetét az ún. ''[[északi hadjárat (Magyarország)|északi hadjárat]]'', s a [[Vörös Hadsereg (magyar)|Magyar Vörös Hadsereg]] behatolt a Felvidékre, a középső, valamint keleti országrészt felszabadítva. Az egyik hadseregcsoport, a ''[[16. felvidéki század]]'' (melyet többségében [[Szlovákia|szlovák]] nemzetiségű katonák alkottak) bevették [[Kassa|Kassát]] ([[június 11.]]), majd [[Eperjes (Szlovákia)|Eperjes]]t és végül [[Bártfa|Bártfát]], elérve a lengyel határt.
A [[Magyarországi Tanácsköztársaság]] vezetőit ekkora már megszállta a ''világforradalom'' ábrándjának láza, aminek hatása alatt [[Kun Béla]] már kora tavasszal visszautasította a [[Vix-jegyzék]]et. Ilyen körülmények közt került sor [[Eperjes (Szlovákia)|Eperjes]]en a Szlovák Tanácsköztársaság kikiáltására, melynek elnökévé a [[Csehország|cseh]] kommunista [[Antonín Janoušek]]et tették; hadügyi [[népbiztos]]a [[Münnich Ferenc]], külügyi népbiztosa [[Pór Ernő (politikus)|Pór Ernő]], belügyi népbiztosa [[Hirossik János]] lett. Az új proletár állam vezetői részben [[Budapest]]ről jött internacionalisták voltak, s a független [[Szlovákia]] hívei is támogatták őket.
==Rövid élet, szerény kísérletek==
| |||