„Horvátországi szerbek” változatai közötti eltérés

nincs szerkesztési összefoglaló
(Új oldal, tartalma: „{{építés alatt}} A '''horvátországi szerbek''' képezik Horvátország legnagyobb nemzeti kisebbségét, a 2011-es népszámlálás szerint az összlakoss…”)
 
 
== Történelmük ==
[[File:Map of Republika Srpska Krajina.png|thumb|200px|right|A [[Krajinai Szerb Köztársaság]] kiterjedése.]]
Az első írásos említés a jelenlegi Horvátország területén élő szerbekről a 10. századból származik, [[VII. Kónsztantinosz bizánci császár]] a [[A birodalom kormányzásáról]] (''De Administrando Imperio'') című művéből,. aA [[969]]-ig fennálló Szerb Fejedelemség [[Dalmácia]] és Horvátország területeinek egy részét is magába foglalta, az említett mű szerint ekkoriban Dalmácia déli részét - nagyjából a mai [[Split]]től délre többségében szerbek lakták.
 
[[1447]]-ben [[V. László magyar király]] egyik oklevele említi a horvátországi szerb ("rác") lakosságot, mely szerint ekkoriban [[Medvevár]]on, [[Nagykemlék]]en és [[Kapronca|Kaproncán]] jelentős szerb közösség élt.
 
Az oszmán hódítás elől jelentős szerb közösség menekült előbb Magyarországra, majd a Habsburg uralom alatt álló területekre, ezeket többségében az Oszmán Birodalommal szembeni határvidéken telepítették le. Ezzel párhuzamosan viszont jelentős szerb lakosság telepedett le az oszmán uralom alá került [[Eszék]] környékén is.
 
[[1868]]-ban [[Horvát-Szlavónország]] autonóm státust kapott az [[Osztrák-Magyar Monarchia|Osztrák-Magyar Monarchián]] belül, majd az [[első világháború]]t követően, [[1918]]-ban csatlakozott az újonnan létrejövő [[Jugoszlávia|Jugoszláviához]]. A [[második világháború]] idején, [[1941[[ áprilisában a német [[Wehrmacht]] [[Jugoszlávia megszállása|megszállta]] az országot, Horvátország és Bosznia-Hercegovina területén pedig létrehoztak egy német bábállamot, a [[Független Horvát Állam]]ot, melynek vezetésével a szélsőjobboldali [[Usztasa]] szervezetet bízták meg. Az usztasák - a helyi cigány és zsidó lakossággal egyetemben - a szerb lakosságban biztonságpolitikai veszélyforrást láttak, így jelentős részüket koncentrációs táborokba hurcolták (a legjelentősebb ezek közül a [[jasenovaci koncentrációs tábor]] volt). Egyes becslések szerint 1941 - 1945 között 320 - 340 000 horvátországi szerb vesztette életét erőszakos körülmények között. Ugyanakkor a helyi szerb lakosság is részt vett a második világháború alatti szerb partizánmozgalomban, elsősorban a [[csetnikek]] soraiban. [[1942]]-ben létrejött egy kizárólag horvátországi szerbekből álló egység, a Dinara Hadosztály, melynek vezetője [[Momčilo Đujić]] ortodox pap volt.