„Horvátországi szerbek” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
11. sor:
[[1868]]-ban [[Horvát–Szlavónország]] autonóm státust kapott az [[Osztrák–Magyar Monarchia|Osztrák-Magyar Monarchián]] belül, majd az [[első világháború]]t követően, [[1918]]-ban csatlakozott az újonnan létrejövő [[Jugoszlávia|Jugoszláviához]]. A [[második világháború]] idején, [[1941[[ áprilisában a német [[Wehrmacht]] [[Jugoszlávia megszállása|megszállta]] az országot, Horvátország és Bosznia-Hercegovina területén pedig létrehoztak egy német bábállamot, a [[Független Horvát Állam]]ot, melynek vezetésével a szélsőjobboldali [[Usztasa]] szervezetet bízták meg. Az usztasák - a helyi cigány és zsidó lakossággal egyetemben - a szerb lakosságban biztonságpolitikai veszélyforrást láttak, így jelentős részüket koncentrációs táborokba hurcolták (a legjelentősebb ezek közül a [[jasenovaci koncentrációs tábor]] volt). Egyes becslések szerint 1941 - 1945 között 320 - 340 000 horvátországi szerb vesztette életét erőszakos körülmények között. Ugyanakkor a helyi szerb lakosság is részt vett a második világháború alatti szerb partizánmozgalomban, elsősorban a [[csetnik]]ek soraiban. [[1942]]-ben létrejött egy kizárólag horvátországi szerbekből álló egység, a Dinara Hadosztály, melynek vezetője [[Momčilo Đujić]] ortodox pap volt.
A kommunista Jugoszlávia éveiben a szerb lakosság aránya és befolyása jelentős mértékben megnőtt Horvátországban is. Habár [[1984]]-ben csak 11,5%-át tették ki a helyi lakosságnak, az államigazgatásban és a rendőrség kötelékében arányuk több, mint 50%-os volt. Mikor Jugoszlávia [[1991]]-ben a szétesés küszöbére került és Horvátország kikiáltotta függetlenségét, a szerb lakosság - attól félve, hogy elveszti kiváltságait - a horvát függetlenség ellen foglalt állást és milíciákat szervezett, melyek a jugoszláv hadsereg oldalán részt vettek a horvátok elleni harcban és a térségben végrehajtott etnikai tisztogatásokban. Ezzel párhuzamosan kikiáltották a [[Knin]] székhelyű [[Krajinai Szerb Köztársaság]]ot, mely [[1995]]-ig hozzávetőlegesen a horvát területek 1/3-át tartották uralmuk alatt.
[[File:Sunja (Croatia).JPG|thumb|200px|right|Lerombolt szerb ház [[Sunja|Sunjában]], [[1995]]-ben.]]
[[1995]]-ben a [[Vihar hadművelet]] keretében azonban a horvát csapatok felszámolták a de facto független államot, a helyi szerb lakosság jelentős részét menekülésre kényszerítve (később emiatt a hágai Nemzetközi Bíróság vád alá helyezett néhány horvát katonatisztet és politikust, köztük [[Ante Gotovina|Ante Gotovinát]], de felmentették őket a háborús bűnösség vádja alól.<ref>http://hvg.hu/vilag/20121116_Felmentettek_a_haborus_bunokkel_vadolt_Go</ref>). Az elmenekült szerb lakosság csak nagyon kis hányada tért vissza a háború után, többségük Szerbiában és a [[Boszniai Szerb Köztársaság]]ban telepedett le.<ref>http://www.amnesty.org/en/library/asset/EUR64/002/2005/en/46184632-d4c3-11dd-8a23-d58a49c0d652/eur640022005en.html</ref>
A délszláv háborút követően a szerb és horvát lakosság közötti viszonyban egy enyhe javulás állt be, de napjainkig gyakori diszkrimináció éri a horvátországi szerb lakosságot.<ref>http://www.amnestyusa.org/news?lang=e&id=ENGEUR640032005</ref> [[2013]]-ban a horvát kormány elfogadott egy törvénytervezetet, melynek értelmében minden olyan településen, ahol a szerb lakosság aránya meghaladja a 32%-ot, két nyelvű helységnévtáblát kell kihelyezni, ez azonban országszerte a horvát lakosság tiltakozását váltotta ki, egyes településeken - mint például [[Vukovár]]on - meg is rongálták a kihelyezett táblákat.<ref>http://www.zvo.hr/izvor/9bd5da1f8af26d3.pdf</ref>
== Népesség ==
[[File:Serbs in Croatia 1991 (modern administrative division).jpg|thumb|200px|right|Horvátország szerb lakossága [[1991]]-ben.]]
[[File:Serbs in Croatia.jpg|thumb|200px|right|Horvátország szerb lakossága [[2001]]-ben.]]
| |||