„I. Theodorik nyugati gót király” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →Jegyzetek: DEFAULTSORT AWB |
|||
39. sor:
'''I. Theuderich''', más írásmóddal '''Theodorid'''<ref name=hun>{{cite web | title = Theodorik | publisher = Hunok – gepidák – langobardok | url = http://www.bkiado.hu/netre/netre_hungeplan/hungeplanjobb_metaval.htm#d0e593 | language = magyar | accessdate = 2006-01-03}}</ref> ([[393]]<ref name=hom>{{cite web | title = España 04 (364/534) | publisher = REYES Y REINOS GENEALOGIAS | url = http://www.homar.org/genealog/iv_europa_i/ibe04.htm | language = spanyol | accessdate = 2007-02-21}}</ref> – [[451]]. [[június 20.]]) nyugati gót király [[418]]-tól haláláig. [[Toulouse|Tolosá]]t választotta királyságának székhelyéül<ref name=pallas>{{Pnl|szócikk=Theodorik|url=http://mek.niif.hu/00000/00060/html/100/pc010056.html#6}}</ref>.
Uralkodása alatt a gótok számára [[Aquitania|Aquitánia]] szűknek bizonyult, ezért elkezdtek terjeszkedni [[Hispania|Hispánia]], majd a [[Loire]] és [[Rhone]] folyó vonaláig<ref name=attila>Szász Béla: '''A húnok története – Attila nagykirály''', Bartha Miklós Társaság, Budapest, 1943, ''reprint kiadás'': Gede Testvérek Bt., Budapest, 2001, 275. oldal</ref>. A [[430
Theuderich [[442]] körül a vandálokkal szövetkezett Róma ellen, ám a szövetség csakhamar szétbomlott<ref name=attilafolyt>''A húnok története – Attila nagykirály'', 276. oldal</ref>. Ezek után a szvévekkel kereste a kapcsolatot<ref name=attilafolyt/>, [[449]]-ben [[Rechiar szvév király]] nőül vette Theoderich leányát<ref name=attilafolyt/>. A szövetség valószínű célja Hispánia elfoglalása és a két hatalom közötti felosztása volt<ref name=attilafolyt/>. Ám a hun támadás hírére [[451]]-ben 50-60 000 főnyi hadsereggel és két fiával, [[Thorismund nyugati gót király|Thorismund]]dal és [[II. Theuderich nyugati gót király|Theuderich]]kel csatlakozott a rómaiakhoz<ref>''A húnok története – Attila nagykirály'', 289. oldal</ref>. [[451]] [[június|júniusá]]ban vizigót seregével felmentette az országába vezető Liger/Loir-hidat védelmező Aureliani/Orléans-t Attila ostroma alól<ref name=hun/>, és részt vett a [[Catalaunumi csata|Catalaunumi ütközet]]ben<ref>''A húnok története – Attila nagykirály'', 293. oldal</ref>. Nehéz kézitusa közben bukott le lováról<ref>''A húnok története – Attila nagykirály'', 294. oldal</ref>. Holttestét fiai Tolosába (Toulouse) szállították<ref name=hun/>.
| |||