„Lamberg-kastély (Mór)” változatai közötti eltérés

A törökök kiűzése után a volt Móri járást egy Hochburg nevű udvari szállító vásárolta meg, akinek az egyik lányát egy Lamberg nevű gróf, Lamberg Ferenc Antal vette feleségül. A németországi eredetű gróf [[Lamberg család]] tagjai közül [[1764]]-ben Lamberg Ferenc Antalt, [[1791]]-ben pedig Lamberg Fülöp Józsefet honosították Magyarországon. A fent említett gróf elhatározta, hogy kastélyt épít [[Fellner Jakab]], aki megtervezte és felépítette a [[barokk]] stílusú kastélyt [[1762]] - [[1766]]-ig. [[1763]]-ban a földrengés - a [[Láncos-kastély]]hoz hasonlóan - olyannyira megrongálta a készülő rezidenciát, hogy a grófnak egy ideig szüneteltetnie kellett az építkezést. Majd miután elkészült, nyári rezidenciának használták ezt a kastélyt. 1810-ben ismét földrengés rázta meg az épület, s ekkor két oldal-szárnyának nagy részét újjá kellett építeni. A főépületet és a melléképületeket egy-egy íves, zárt folyosóval kötötték össze, így zárt udvar alakult ki. A bal oldali melléképület boltozata és falrendszere új, a jobb oldali az eredeti boltozatokat és elrendezést még részben megőrizte.

 

 

 

A belső falakat egykor színpompás falfestések díszítették. A feltárt töredékek szerint kvalitásos rokokó festő készítette őket. 1945 után Könyvtárat helyeztek el benne, majd egy állandó szőlészeti és borászati kiállítást. Az emeleti díszterem és a mellette lévő női szalon falain ma is láthatóak a falfestmények maradványai. Az emeleten megmaradt az eredeti „enfiladeos” elrendezés (a termek olyan elhelyezése, hogy rajtuk a nyitott ajtók során végig lehet tekinteni). A földszinten - a mai művelődésszervező irodában - egy [[19. század]]i, [[romantikus]] kandalló található. Az épület mindkét szintjén még a hajdani, szépen kidolgozott ajtó- és ablakkeretek vannak, valamint a földszinti ablakok míves vasrácsai is eredetiek. A kőfaragványok közül a kastély környékén sikerült a kerti lépcsőhöz tartozó urnákat megtalálni.

 

== A kastélypark ==

 

== További képek ==