„Ludányhalászi” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Taz (vitalap | szerkesztései) a jav |
|||
32. sor:
Halászi a [[Balassák]] őseinek birtoka volt [[1250]] körül. [[Török hódoltság]] [[1500]]-ban, [[1700]]-ban pedig [[Ráday család|Ráday]] birtok. [[1800]]-ban a [[Gyürky-család|Gyürky]] és a [[Pejacsevich család|Pejacsevich]] grófok az urai. A halászi lakosok [[1802]]-ben egy barokk jellegű kőkeresztet állítanak a falu központjában. [[1820]]-ban feljegyzik: „a falut körülvevő tó halban, de főleg csukában bővelkedik”
;Nógrád-Ludány :Itt is a Balassák ősei az urak [[1250]] körül. [[1301]]-ben már a meglévő Szentlélek templomról és [[plébánia]] házról írnak. Ez a templom [[1688]]-ban már romos és [[1760]]-[[1761]]-ben építik újjá. A települést [[1820]]-ban Alsóludány és Felsőludányként emlegeti a történelem. Alsóludány Ráday, Felsőludány Balassa birtok. A [[Vármegyék Monográfiája]] így jegyzi: „Ludány [[1934]]-ben Magyar kis község, körjegyzői székhellyel, postája, távírója, vasút állomása, Valent Lajosnak pedig gőzmalma van.” Az [[1900
;Horka :Az Ipoly áradásaitól nem veszélyeztetett magaslaton létesült. Kezdetben gazdasági épületek, vagy gazdaságot működtető zsellérek nyári, majd állandó lakhelye. Később a község fejlődésének vonzó színterévé vált. Szívesen építettek itt a fiatalok korszerű családi házakat. Ma Horka a legfiatalabb falurész, teljes közműellátással.
| |||