„Nyáry Pál (hadvezér)” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Hello world (vitalap | szerkesztései)
Hello world (vitalap | szerkesztései)
5. sor:
[[Nyáry Lőrinc]] fia, a [[bécs]]i udvarban nevelkedett. Ő is katonai pályára lépett, és részt vett [[Esztergom]] és [[Hatvan]] védelmében. [[1594]]-ben [[Eger]] várának kapitányává nevezték ki. A török sereg északra vonulásának hírére a császár idegen csapatokat küldött a vár megerősítésére, de a több más helyről, például a [[Báthory Zsigmond]] által ígért csapatok nem érkeztek meg. A törökök, [[III. Mehmed oszmán szultán|III. Mohamed]] szultán személyes vezérletével ezt észrevéve körülzárták és heves ostrom alá vették a várat.
{{lásdmég|Eger ostroma (1596)}}
Nyáry Pál és alvárnagya, Barcsay vezette széthúzó védőcsapatok egy ideig kitartottak, de a zsoldosok egy része követelte a vár átadását. Nyáry ugyan elfogatta a lázadókat, de ekkor még többen fellázadtak, és a várkapitányt [[1596]]. [[október 14.|október 14-én]] a várral együtt átadták a töröknek. Nyáry Lőrinchez hasonlóan ő is fogságba esett, de 1596 októberének végén, a [[mezőkeresztesi csata]] közben hamar kiszabadult.
{{Lásdmég|Mezőkeresztesi csata}}
Ezután vád alá helyezték, de ártatlansága és hősiessége bizonyítást nyert és ezért [[1597]]-ben [[Melchior von Redern]] [[nagyvárad]]i főkapitány helyettesévé nevezték ki. [[1598]]. [[szeptember 29.|szeptember 29-étől]] öt héten keresztül ostromolta a török a várat - sikertelenül, nem kis részben Nyáry Pál elszánt vezetésének köszönhetően, ezért nagyváradi főkapitánnyá nevezték ki, és ezután még számos sikeres törökellenes akcióban vett részt. [[1600]]-ban Várday Katával kötött második házassága után a kálvini hitre tért, és Bocskai István főudvarmestere, bizalmas embere lett. Ő írta alá a fejedelem nevében az 1606-os bécsi és [[zsitvarotoki béke]]szerződéseket. [[Kraszna vármegye|Kraszna]], [[Bihar vármegye|Bihar]] és [[Szilágy vármegye|Közép-Szolnok vármegye]] főispánjának tisztségét is betöltötte. Első neje enyingi báró [[Török Zsuzsanna]] és kisvárdai báró [[Várday Kata]] révén hatalmas örökségre tett szert: tucatnyi vár, és számtalan uradalom volt a tulajdonában, köztük [[Pápa (település)|Pápa]], [[Várgesztes|Gesztes]], [[Diósgyőr]] és [[Kisvárda]], illetve [[Debrecen]] és [[Miskolc]] városok, melyek legnagyobb részét [[Nyáry Krisztina|Krisztina]] lánya, Esterházy Miklósné örökölte.
 
== Forrás ==