„Nagy gazdasági világválság” változatai közötti eltérés

''Nemzetközi aranypénz-rendszer:'' ([[1990]]-es évektőlévek]]től a több tényezős problémák vizsgálata) A válság nemzetközi jellegének magyarázata.

Európán belül először [[Ausztria|Ausztriában]] robbant ki pénzügyi krízis [[1931]]-ben. Ennek az oka, hogy a [[Monarchia]] felbomlása után nem volt már szükség a korábbihoz hasonló méretű nagybankokra [[Bécs]]ben és ezt a bécsi bankok nem ismerték fel. Az utódállamokban továbbra is fenntartották fiókhálózatukat, ami magasabb működési költségeket eredményezett. Csak a rossz ügyfelek vették igénybe szolgáltatásaikat, akik a válság során elsőként váltak fizetésképtelenné. Egymás után mentek csődbe a bankok, amire az állam bankfúziókkal reagált, ennek eredményeként a válság kirobbanásának idejére már csak nagybankok maradtak. [[1931]] májusában a [[Creditanstalt]] bejelentette fizetésképtelenségét, ami világszintű megdöbbenést váltott ki (bár a bank problémái már a [[1920]]-as évekbenévek]]ben elkezdődtek). A bejelentés [[bankpánik]]hoz vezetett. Az állam kénytelen volt közbelépni és a költségvetés magára vállalta a bank konszolidációját (amibe majdnem beleroppant). [[1934]]-re a [[Creditanstalt]] egyesült a [[Wiener Bankverein]]-nal és [[CA-Bankverein]] néven működött tovább egyetlen nagy bankként állami tulajdonban.

[[Magyarország]] helyzete az [[1920]]-as évek]] végére stabilizálódni látszott az [[első világháború]] és [[trianoni békeszerződés|Trianon]] megrázkódtatásai után. Ehhez a hátteret az időszakban jellemző világgazdasági konjunktúra teremtette meg: a magyar termékek számára kedvezőek voltak az értékesítési lehetőségek külföldön, szükségleteit is viszonylag könnyen be tudta szerezni az ország, illetve a kedvező külföldi hitelek is elősegítették a viszonylagos fellendülést. A gazdasági válság ezeket a feltételeket egy az egyben megszüntette.