Az [[1930]]-as évek]] közepétől Polányi a pozitivista tudományelmélet ellen kezdett el érvelni, ami szerinte nem tudott mit kezdeni a „hallgatólagos” (angolul: tacit) tudás és a képzelet kreatív szerepével. Polányi, [[Friedrich August von Hayek|Friedrich Hayek]]hez hasonlóan, arra gyűjtött érveket, hogy miért is fontos szabad társadalomban élni.
Polányi kritizálta az abszolút objektivitás gondolatát és elismerte az örökölt gyakorlatok és eszmék szerepét, amelyeket [[Thomas Kuhn]] vizsgált az [[1960]]-as évekbenévek]]ben. Polányi legteljesebben a [[Gifford előadások]]ban fejezte ki filozófiai gondolatait, amelyeket 1951–1952-ben adott az Aberdeeni Egyetemen ([[University of Aberdeen]]), és amelyek ''Personal Knowledge'' (Személyes tudás) című könyvének a megírásához vezettek.