A "''burzsoának''" titulált vádhatóságok, illetve bíróságok működését már a hatalomátvétel másnapján, március 22-én felfüggesztették az első számú igazságügyi népbiztosi rendelettel. Bizonytalan időre elhalasztották a korábban kitűzött tárgyalási, illetve határozathozatali határnapokat. A hatalomátvétel után még márciusban a [[Forradalmi Kormányzótanács]] felhatalmazta az igazságügyi [[népbiztos]]t ([[Rónai Zoltán]]t), a régi rendszer bíráinak és ügyészeinek rendelkezési állományba<ref> Rendelkezési állomány, a köztisztviselőknek az a helyzete, amikor őket a tényleges szolgálat alól nyugdíjazás nélkül felmentik. Forrás: (7000/1925. M. E. sz. rendelet 75-97. §.)</ref> való helyezésére. Felfüggesztették továbbá a közjegyzői és ügyvédi kamarák működését is.
A tanácskormány 1919. március 26-án kiadott 4. számú rendelete alapján szervezték meg a forradalmi törvényszékeket, amelyeket már a hatalomátvétel napján, március 21-én kilátásba helyeztek. A bírói hatalom megszervezésénél, a törvényszékek létrehozásánál csak a statárium, a szesztilalom, illetve a fegyverviselési tilalom bevezetése (első három rendelet) volt fontosabb.
