„Tóth Lőrinc” változatai közötti eltérés

== Pályája ==

Tóth János lelkész és Szabó Éva fia. Tanulmányait Komáromban, a német nyelv tanulását a [[pozsony]]i királyi akadémián, a jogot pedig a pesti egyetemen végezte, közben a francia és az angol nyelvet is elsajátította. [[1838]]-ban tette le az ügyvédi vizsgát. Főúri családok és nagyobb uradalmak jogászaként dolgozott. [[1839]] tavaszán barátja, [[Gorove István]] későbbi miniszter társaságában hosszabb nyugat-európai utazásra ment. Különösen tanulmányozta az esküdtszékeket és a börtönrendszereket, látogatta a parlamenti üléseket, a törvényszéki tárgyalásokat.

 

A világosi fegyverletétel után elfogták, halálra ítélték, utóbb társaival együtt felmentetették, kiszabadulása után rendőri felügyelet alá került. Az akadémia pénztárnoka lett, emellett jogirodalommal, folyóiratok szerkesztésével foglalkozott. Egyik alapítója a magyar földhitelintézetnek, alapítója és egy évtizedig jogtanácsosa az első magyar általános biztosítótársaságnak. Az [[1865]]–[[1868]]. évi parlamentbe [[Fehér vármegye]] választotta meg képviselőjévé. [[1868]] elején a felállított [[semmítőszék]] bírájává nevezték ki. A semmítőszék megszüntetése után a Kúria büntetőosztályára osztották be, ahol rangidős bíróként gyakran elnökölt. [[1883]]-tól [[1894]]-ig a Kúria tanácselnöke volt, utána nyugalomba vonult. [[1895]]-ben a főrendiház élethossziglani tagjává neveztetett ki.