Főmenü megnyitása

Módosítások

a
XXXX-as évek típusú link javítása AWB
[[File:TorokszentmiklosFotoThalerTamas.JPG|250px|thumb|Szentháromság templom]]
Ebben a korszakban következett be az iparosodás terén is jelentősebb előrelépés. A városban a modern gyáripar kezdetei a XIX. század közepére nyúlnak vissza, amikor is 1848-ban [[Lábassy János]] megnyitotta ekéket, ekekapákat, boronákat, gyűrűshengereket gyártó műhelyét.
E műhelyből épült ki az 1950-es években a mezőgépgyár és öntödéje. Az [[1850]]-es évekbenévek]]ben megkezdődött a település határának ármentesítése. [[1857]]-ben megnyitották a várost érintő Szolnok-Debrecen vasútvonalat, amely elősegítette a mezőgazdaság árutermelővé válását, felgyorsította az ipar és kereskedelem fejlődését. Az [[1870-es évek|1870]]-[[1880]]-as évekbenévek]]ben több üzem is létesült. Megkezdte működését az Első Törökszentmiklósi Gőzmalom. A gazdasági fejlődés ellenére 1872. július 27-én visszaminősítették [[Nagyközség (polgári korszak)|nagyközséggé]]. [[1890]]-ben megkezdte működését a [[Hoffmann-féle körkemence|Hoffmann rendszerű]] téglagyár. Az épületegyüttes első részét az első kéménnyel lebontották, a kelet felőli rész a másik kéménnyel azonban ma is üzemel.
 
A két világháború után, amely a település felett sem múlt el nyomtalanul, sor került a [[földosztás]]ra. [[1950]]-re azonban [[államosítás|államosították]] a földeket és az ipari üzemeket. A korábban szépszámú kisiparos fokozatosan megszüntette tevékenységét. 1948 decemberében a koalíciós párt]ok együttesen kérték a település várossá nyilvánítását. A kérelemnek [[1952]]-ben tettek eleget.
A városban két [[mezőgazdasági szövetkezet]] működött, de a [[kárpótlás]]okkal és a lehetetlen feltételek következtében a [[termelőszövetkezet]]i tulajdon átalakult egyéni és vállalkozói földtulajdonná. A földeken búzát, árpát, kukoricát, cukorrépát, zöldséget, napraforgót, repcét termesztenek. A [[közigazgatás]]i területen működő két [[állami gazdaság]] [[1970]]-ben egyesült és jelenleg is működik . Az állattenyésztésben a [[sertés]], a szarvasmarha és a baromfi a meghatározó. Az [[Alföldi Gabona Rt.]] korábban az ország egyik legjelentősebb malom- és takarmányüzeme volt. Jelenleg tevékenységi körét beszűkítette, termelése visszaesett, ma csak malom, borsó és rizshántoló üzemet működtet.
 
Az ipar [[1960]]-ban történő idetelepülése után az [[1997]]1990-es évek]] után indult látványos fejlődésnek több idetelepült cég közreműködésével. A cégek [[1999]]-ben konzorciumot hoztak létre, és Ipari Parkká alakították az ipari övezetet.
 
2011. június 4-én felavatták a település rovásos helynévtábláját.<ref>{{cite web |url= http://rovas.info/index.php/hu/hirek/78-tabla/692-trianon-tablaavatasok-oesszefoglalo |title=Trianon - táblaavatás összefoglaló |work=Rovás Info. |accessdate=2011-06-08}}</ref>
A mezőgazdaságra élelmiszer -és feldolgozóipar (elsősorban malomipar és baromfifeldolgozó ipar) épült. Sajnos mára a baromfileldolgozást beszünették, de más üzemek, mint például a kalászos-kukorica és aprómag vetőmagüzem, még működnek.
 
A városban a gyáripar története a [[XIX. század]] közepéig nyúlik vissza. Ekkor, [[1848]]-ban, [[Lábassy János]] megynitotta az ekéket és boronákat gyártó műhelyét. Ebből a műhelyből az [[1950]]-es évekbenévek]]ben a mezőgépgyár és öntöde lett. [[1960]]-ban finommechanika és vegytechnika települt a városba. [[1997]] után az ipar további látványos fejlődésen ment keresztül.
 
==Vallás==
291 253

szerkesztés