„Szinkronizálás (elektrotechnika)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→Egyfázisú szinkron gép indítása: Átneveztem sziget üzeműre, mivel az itt leírtak nem függenek a fázsszámtól |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
6. sor:
Ha egy szinkrongépünk arra van hivatva, hogy valamilyen fogyasztót generátorként egymaga tápláljon, akkor nincs szükség szinkronizálásra. Üzembe helyezése előtt (meggyőződve a gép kifogástalan üzemképességéről) a gép kapcsait rákapcsoljuk a fogyasztó áramkörre. A hajtógépet elindítva névleges fordulatszámig gyorsítjuk a gépcsoportot, és fokozatosan fölgerjesztjük a generátort (mint mondani szokás: „rágerjesztünk a hálózatra”), természetesen kellő óvatossággal, hogy a hálózati hibák esetén a rövidre zárás ne okozzon bajt; ha pedig nincs ilyen hiba, a hirtelen terhelés a gép tengelyét ne vegye lökéssel igénybe.
==
Ha szinkrongépünket feszültség alatt lévő hálózatra akarjuk kapcsolni, azt csak akkor tehetjük meg, mikor gépünk indukált feszültsége tartósan egyenlő a hálózati kapocsfeszültséggel. Ezt az állapotot, az úgynevezett szinkronizmust, szinkronozással érjük el. Szinkronizmusban a bekapcsolás előtt a gép, és a hálózat feszültsége egyenlő kell, hogy legyen. A két feszültség frekvenciája, és minden pillanatnyi értéke kell, hogy egyezzék; háromfázisú gép feszültségeinek fázissorrendje is azonos kell legyen. Ha úgy kapcsoljuk a generátort a hálózatra, hogy a szinkronizmus nem áll fenn, a hálózat berántja a generátort a szinkron állapotra, ami a gép tönkremenését okozhatja, akár a gép tengelyét is eltörheti.
A szinkron állapot meglétéről többféle módon is meggyőződhetünk. A szinkron állapot feltételei:
* Tartósan egyezzen meg a frekvencia,
* egyezzen meg a feszültség,
* egyezzen meg a fázissorrend (vagyis a hálózat és a gép feszültségvektora
* a feszültségek egymással fázisban legyenek.
23. sor:
[[Fájl:3ph-világosra.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|Háromfázisú szinkron gép szinkronozása: világosra kapcsolás]]
Egyfázisú gépeknél elterjedt még a világosra kapcsolás. Ekkor a lámpák teljes izzása jelzi a szinkronizmust. ez a kapcsolás nem használható többfázisú gépeknél, mert ott a tartós izzás bekövetkezik akkor is, ha csak a feszültség, a frekvencia és fázissorrend azonos, de a feszültségek között lényeges (pl. 90˚) a fáziseltolás.
== A lámpák vegyes kapcsolása ==
[[Fájl:3ph-vegyes.jpg|bélyegkép|balra|180px|Háromfázisú szinkron gép szinkronozása: vegyes kapcsolás]]
[[Fájl:3ph-vegyes-LED.jpg|bélyegkép|jobbra|200px| Háromfázisú szinkron gép szinkronizálása: vegyes kapcsolás LED diódákkal]]
Háromfázisú gépek szinkronozására igen elterjedt a lámpák vegyes kapcsolása. Ebben 1 lámpa sötétre, 2 világosra van kapcsolva. Szinkronizmusban a sötétre kapcsolt lámpa tartósan kialszik, míg a két világosra kapcsolt lámpa tartósan világít. Ha a lámpák sorrendje megegyezik a hálózat fázissorrendjével, és a lámpákat egy szabályos hatszög csúcsainál, vagy egy kör mentén az óramutató járása szerinti sorrendben helyezzük el, és a lámpák számát megsokszorozzuk. Helyes kapcsolás esetén az egyik (sötétre kapcsolt) lámpa sem világít, míg a világosra kapcsolt lámpák világítanak. Az óramutató járásával szemben forog a jelenség, ha a gép lassabban forog a kelleténél, a lámpák sorrendjével azonos irányban forog a jelenség, ha a gép gyorsabban forog a kelleténél. Ha több mint két lámpa (valamennyi lámpa)
A szinkronozó lámpák mellett szokás még voltmérők („[[nullavoltmérő]]k”) és [[szinkronoszkóp]]ok használata is. A két frekvencia ellenőrzésére általában dupla frekvenciamérőt építenek be.
| |||