„Olvasás” változatai közötti eltérés

Az olvasáspszichológia egyszerűen az [[agy]]ban, a [[Emberi test|test]]ben lejátszódó fizikai jelenségre szűkíti az olvasást. Émile Javal folytatott megfigyeléseket [[1878]]-ban az olvasás során fellépő speciális szemmozgásokkal kapcsolatban, [[Fényképezés|fényképészet]]i technikával és elektródokkal mérte fel a reakciókat. Ilyenkor a [[szem]] úgynevezett szakkadikus mozgást végez, és az olvasott sor több pontján fixációt végez. Ezen mozgássor során a szem nem folyamatosan mozog, hanem apró ugrásokat ([[szakkád]]okat) végez, közben elidőzik egy-egy fontosabb szón vagy [[betű]]hibán (fixál). Ez utóbbi jelenség az olvasás körülbelül 90%-át teszi ki. Függ a hosszától és a [[szöveg]] nehézségétől. A fixációval eltöltött idő a kor előrehaladtával csökken. A legpontosabb információkat a [[szem]] úgynevezett fovea területéről nyerjük, ez körülbelül 8 karaktert tesz ki. Emellett másodlagos információforrásként használható a parafovea terület is, de innen elnagyolt [[Kép|vizuális]] [[inger]]ek jönnek csak. Nem egyforma gyorsan olvasunk el minden szót, az ismert, gyakran használt szavaknak csak pár karakterét olvassuk el, a többit agyunk kiegészíti. Az ismeretlen, nehéz szavakon hosszabban időzik a szem, megnő a fixáció ideje<ref>Gereben Ferenc: Olvasásismeret. Budapest: Tankönyvkiadó, 1982.</ref>.

Nyolc területre szűkíthetjük az agy azon részeit, melyek részt vesznek az olvasásban. A szögletes tekervény a vizuális és fonológiai információt integrálja, a [[Broca-terület]] a beszédprodukcióért felelős, a Wernicke-terület a nyelvi anyag megértését segíti elő, a hallóközpont az auditív-, a [[Látás|látó]]központ a vizuális információkat dolgozza fel, ezeken kívül még az elsődleges és a másodlagos mozgató központ és a [[kérgestest]] vesz még részt az olvasási folyamatban.

[[Szociológia]]i szempontból az olvasás olyan sajátos jelenség, mely emberi magatartástól és az [[irodalom]]tól is függetlenül értelmezhető. Az úgynevezett olvasásszociológia azt vizsgálta és vizsgálja jelenleg is, hogy milyen hatással van az [[ember]]re az olvasás, illetve fordítva, hogyan befolyásolják a választott olvasmányokat az ember környezetében zajló változások. Folyamatosan végzik a különböző felméréseket világszerte a témában, talán a legismertebb a [[PISA-mérés]], melyet három éventeháromévente végeznek el több mint negyven országban, minden évben más-más témát vizsgálnak.<ref>Gereben Ferenc: Olvasás és társadalom. Budapest : OSZK KMK, 1992.</ref>