„Tanácsok Országos Gyűlése” változatai közötti eltérés

a
 
=== Tevékenysége ===
A Tanácsok Országos Gyűlése az országban uralkodó állapotok miatt csak kijelölése után közel két hónappal, [[június 14.|június 14-én]] tudott először (és egyetlen alkalommal) összeülni, akkor viszont tíz napig egyfolytában ülésezett. Hosszas viták után kisebb módosításokkal elfogadta [[Rónai Zoltán]] által előterjesztett, s a [[Forradalmi Kormányzótanács]] által kidolgozott új [[alkotmány]]t ([[június 23.|június 23-án]]), amiben rögzítették az állam új elnevezését is: ''Magyarországi Szocialista Szövetséges Tanácsköztársaság''. Ezen kívül éles hangú vitákban tárgyalták meg a Tanácsköztársaság kül-, és belpolitikáját és egyéb kérdéseket is. Éles vita alakult ki [[Kun Béla]] külpolitikai beszámolója kapcsán a [[Clemenceau-jegyzék]] elfogadásáról. A kommunisták és volt baloldali szociáldemokraták nagy része a jegyzék elutasítása mellett (!) foglalt állást, ám végül a határozat szabad kezet biztosítotthatározatról a [[Forradalmi Kormányzótanács]]nak akellett döntenie, amely elfogadta döntésreazt. [[Varga Jenő (politikus)|Varga Jenő]], [[Lengyel Gyula (politikus)|Lengyel Gyula]] és [[Hamburger Jenő]] a tanácsállam gazdasági helyzetéről, [[Erdélyi Mór (politikus)|Erdélyi Mór]] a közellátásról, [[Böhm Vilmos]] pedig a katonai helyzetről tartott beszámolót. A viták jegyzőkönyveit (kihagyva belőlük 1-2 utólag jobboldalinak titulált hozzászólást) még aznap közzétették.
 
Megválasztották a 150 tagú [[Szövetséges Központi Intéző Bizottság]]ot (SZKIB), amelynek amellett, hogy a országos gyűlés ülésszakai között a TOGY funkcióit gyakorolja, feladatkörébe tartozott még a kormány kinevezése és felügyelete is, és ezzel teljessé vált a Tanácsköztársaság általuk megálmodott közigazgatási rendszere. A Tanácsok Országos Gyűlésének szerepe ezzel a törvények elfogadására, illetve a SZKIB összeállítására korlátozódott, a tényleges törvényhozói hatalma csekély volt. Ugyan kimondatlanul (nem nézték, ki milyen párthoz tartozik), de a TOGY egypárti (pontosabban két pártból gyúrt egypárti) parlament lett, mivel képviselőit közvetlen választás helyett a tanácsok maguk közül küldték, így gyakorlatilag kizárólag kommunisták ([[Kommunisták Magyarországi Pártja]]), illetve szociáldemokraták ([[Magyarországi Szociáldemokrata Párt]]) alkották, akik ekkorra már egyesültek a [[Magyarországi Szocialista Párt]]ba.